Infostart.hu
eur:
378.64
usd:
321.98
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
SAINT PETERSBURG, RUSSIA - 2024/09/25: The national flag of the Republic of Abkhazia, fluttering in the wind on a flagpole in Saint Petersburg, Russia. (Photo by Maksim Konstantinov/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Pont kerülhet az évtizedes konfliktus végére, újraegyesülhet két állam

A grúz miniszterelnök egy kampánygyűlésen arról beszélt, hogy hamarosan sikerül lebontani minden korlátot Grúzia és Abházia között, és a két nép újból egy államban fog élni.

Hamarosan sikerülhet lebontani minden korlátot Grúzia és Abházia között, és a két nép újból egy államban élhet – közölte Irakli Kobahidze grúz miniszterelnök egy választási kampánygyűlésén, melyet Zugdidi városában tartottak.

„Néhány kilométerre Zugdiditől található az elválasztó vonal, amely mesterségesen határol el minket Grúzia történelmi régiójától, Abháziától. Ez a vonal mesterségesen választ el minket abház testvéreinktől és nővéreinktől, akik az Enguri-folyó túlpartján élnek.

Meggyőződésem, hogy hamarosan eljön az idő, amikor minden mesterséges korlát le lesz bontva, a grúzok és az abházok pedig egységes és oszthatatlan államban fognak közösen élni”

– jelentette ki a kormányfő.

Szeptember 14-én a kormánypárt alapítója és tiszteletbeli vezetője, Bidzina Ivanisvili a Gori városában tartott kampánygyűlésén arról beszélt, hogy amennyiben a Georgiai Álom–Demokratikus Georgia győzelmet arat az október 26-i parlamenti választáson, az ország vezetése erőt talál magában ahhoz, hogy bocsánatot kérjen az oszétok és a grúzok között 2008-ban kitört háborúért, amelyet – mint fogalmazott – Miheil Szaakasvili akkori elnök robbantott ki külső megbízásra.

Bidzina Ivanisvili úgy vélte, hogy „a grúzok és az oszétok kereszténysége sarokkövének számító” megbocsátással véget lehet vetni a Grúzia ellenségei által gerjesztett testvérgyilkos szembenállásnak. Hozzátette, hogy a konfliktus szerinte kölcsönös megbocsátással és megbékéléssel ér majd véget.

Grúzia 2008 augusztusában fegyveres erővel próbálta elfoglalni a szakadár Dél-Oszétia fővárosát, Chinvalit. Oroszország beavatkozott Dél-Oszétia oldalán, visszaverve a grúz csapatokat egy ötnapos háborúban. Oroszország ezt követően, 2008. augusztus 26-án ismerte el a két grúz szakadár régiót, Abháziát és Dél-Oszétiát független államként.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×