Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
321.11
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Szalome Zurabisvili georgiai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepségen Tbilisziben 2024. május 26-án. A cári Oroszország összeomlását követően a Kaukázus déli részén fekvő területen 1918. május 26-án kiáltották ki a független Grúz Demokratikus Köztársaságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Irakli Gedenidze

Végrehajtható a kifogásolt tömeges amnesztia Grúziában

Aláírta Szalome Zurabisvili, Grúzia elnöke a parlament által a tömeges közkegyelemről elfogadott törvényt, de bírálta a jogszabályt, mert szerinte a közvetett szavazatvásárlás eszköze - írta az elnöki hivatal pénteken a honlapján.

„A törvényhozási választások előtt a kormánypárt indítványára elfogadott törvény egyértelműen közvetett szavazatvásárlás. Az amnesztia lényegében humanitárius eljárás, és elfogadása célszerűbb a választások lezárása után, illetve jóval a voksolást megelőzően” - áll a nyilatkozatban, mely szerint az elnök figyelembe vette, hogy sok elítélt és hozzátartozóik várják a közkegyelmet.

Korábban a Grúziai Álom - Demokratikus Grúzia nevű kormánypárt bírálta Zurabisvilit, amiért halogatja a dokumentum aláírását. Rati Bregadze igazságügy-miniszter korábban közölte, hogy Savla Papuasvili házelnök aláírja a törvényt, ha az elnök ezt nem teszi meg a határidőn belül.

A grúziai törvényhozás szeptember 17-én fogadta el harmadik olvasatban az amnesztiatörvényt. A szavazásban az ellenzék jelentős része nem vett részt, mert már akkor választási fogásnak minősítették a jogszabály elfogadását.

A törvény értelmében az elítéltek mintegy egyharmada részesül a fennmaradó büntetés teljes elengedésében, illetve a felére, negyedére vagy hatodára csökkentésében.

Mamuka Mdinaradze, a kormánypárt végrehajtó titkára szerint hatezren részesülnek amnesztiában, közülük ezernek a teljes büntetését elengedik.

A törvény a 2024. július 1. előtt elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, nem részesülnek közkegyelemben az emberölésért, kábítószer-kereskedelemért vagy nemi erőszakért elítéltek, valamint a súlyos, illetve különösen súlyos bűncselekményt elkövetők.

Grúziában október 26-én lesznek a parlamenti választások.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×