Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szalome Zurabisvili georgiai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepségen Tbilisziben 2024. május 26-án. A cári Oroszország összeomlását követően a Kaukázus déli részén fekvő területen 1918. május 26-án kiáltották ki a független Grúz Demokratikus Köztársaságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Irakli Gedenidze

Végrehajtható a kifogásolt tömeges amnesztia Grúziában

Aláírta Szalome Zurabisvili, Grúzia elnöke a parlament által a tömeges közkegyelemről elfogadott törvényt, de bírálta a jogszabályt, mert szerinte a közvetett szavazatvásárlás eszköze - írta az elnöki hivatal pénteken a honlapján.

„A törvényhozási választások előtt a kormánypárt indítványára elfogadott törvény egyértelműen közvetett szavazatvásárlás. Az amnesztia lényegében humanitárius eljárás, és elfogadása célszerűbb a választások lezárása után, illetve jóval a voksolást megelőzően” - áll a nyilatkozatban, mely szerint az elnök figyelembe vette, hogy sok elítélt és hozzátartozóik várják a közkegyelmet.

Korábban a Grúziai Álom - Demokratikus Grúzia nevű kormánypárt bírálta Zurabisvilit, amiért halogatja a dokumentum aláírását. Rati Bregadze igazságügy-miniszter korábban közölte, hogy Savla Papuasvili házelnök aláírja a törvényt, ha az elnök ezt nem teszi meg a határidőn belül.

A grúziai törvényhozás szeptember 17-én fogadta el harmadik olvasatban az amnesztiatörvényt. A szavazásban az ellenzék jelentős része nem vett részt, mert már akkor választási fogásnak minősítették a jogszabály elfogadását.

A törvény értelmében az elítéltek mintegy egyharmada részesül a fennmaradó büntetés teljes elengedésében, illetve a felére, negyedére vagy hatodára csökkentésében.

Mamuka Mdinaradze, a kormánypárt végrehajtó titkára szerint hatezren részesülnek amnesztiában, közülük ezernek a teljes büntetését elengedik.

A törvény a 2024. július 1. előtt elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, nem részesülnek közkegyelemben az emberölésért, kábítószer-kereskedelemért vagy nemi erőszakért elítéltek, valamint a súlyos, illetve különösen súlyos bűncselekményt elkövetők.

Grúziában október 26-én lesznek a parlamenti választások.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×