Infostart.hu
eur:
378.62
usd:
321.69
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozik a kairói repülőtéren Jordániába indulása előtt, 2023. október 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Az USA még távolabb lépett Grúziától

Az Egyesült Államok szüneteltet csaknem 100 millió dollárnyi támogatást Grúzia számára a grúz kormány által a közelmúltban hozott intézkedések miatt - jelentette be Antony Blinken külügyminiszter.

Az amerikai külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint a május végén indított felülvizsgálat eredményeként több mint 95 millió dollár támogatáshoz nem jut hozzá Grúzia, olyan pénzekhez, amelyek kedvezményezettje közvetlenül a kormány.

A támogatás felfüggesztését indokolva az amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy "Grúzia kormányának antidemokratikus intézkedései és hamis állításai nem egyeztethetők össze az európai uniós és a NATO-tagság normáival".

Egyben hozzátette, hogy miközben a grúz kormánynak szánt támogatásokat nem juttatják el, az Egyesült Államok tovább folytatja azon programok és tevékenységek támogatását, amelyek "a grúz emberek javát szolgálják a demokrácia, a jogállam, a független média és a gazdaságfejlesztés révén".

A Biden-adminisztráció májusban több alkalommal is éles kritikát fogalmazott meg a grúz kormánypárt által kezdeményezett és a törvényhozás által elfogadott úgynevezett "külföldi ügynökökről" szóló jogszabály miatt, amelyet orosz mintára hozott intézkedésnek nevezett.

Antony Blinken külügyminiszter május 23-án jelentette be, hogy felülvizsgálják a grúz-amerikai kétoldalú viszonyt, amire reagálva a grúz külügyminisztérium szóvivője akkor zsarolással vádolta az Egyesült Államokat.

A jogszabály kezdeményezői a külföldről érkező támogatások átláthatóságának igényével indokolták a törvényt.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×