Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezik az első napi ülés előtt, 2024. március 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Olaf Scholz leülne tárgyalni Vlagyimir Putyinnal

Tárgyalási hajlandóságát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az "igazságos ukrajnai békéről" Olaf Scholz a közelgő brüsszeli EU-csúcs alkalmából a Bundestagban tett nyilatkozatában, valamint Németország teljes szolidaritásáról és a fegyverszállítások folytatásáról biztosította Izraelt.

A német kancellár ugyanakkor veszélyesnek minősítette az Alternatíva Németországnak (AfD) és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) nevű ellenzéki pártok "Németország több évtizedes politikai irányvonalával szembehelyezkedő kurzusát".

Olaf Scholz kijelentette, hogy kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az igazságos ukrajnai békéről. Hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is újabb békekonferenciát szorgalmaz, szintén az orosz elnök részvételével. „Ezért is helyes, hogy amikor megkérdezik, fogunk-e tárgyalni az orosz elnökkel is, azt mondjuk: igen, ez így van” - mondta Scholz.

A kancellár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tárgyalások során világos elveket kell követni, semmilyen döntés nem fog születni „Ukrajna feje fölött" és a legközelebbi partnerekkel folytatott konzultáció nélkül.

Scholz beszédében további fegyverszállításokat ígért Izraelnek a Hamász és a Hezbollah milíciák elleni harcban. „Vannak és mindig lesznek szállítások. Izrael számíthat erre” - mondta Scholz. Németországnak segítenie kell megőrizni Izraelt „abban a helyzetben, hogy meg tudja védeni országát” - hangsúlyozta. „Izrael számíthat a szolidaritásunkra - most és a jövőben is” - tette hozzá.

A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is szükség van humanitárius segítségre a gázai lakosság számára, és a közel-keleti háborúban be kell tartani a nemzetközi jog szabályait. Az emberiesség megköveteli, hogy együttérezzünk minden áldozattal - mondta.

Joe Biden amerikai elnök látogatása előtt Olaf Scholz fontosnak tartotta beszédében leszögezni, hogy Németország NATO-szövetségesi és Nyugat iránti elkötelezettsége nem lehet vita tárgya. Élesen bírálta ezzel kapcsolatban az AfD és a BSW politikai álláspontját.

„Én azt mondom, hogy ez nem helyes. Ez veszélyezteti a biztonságunkat. Ragaszkodnunk kell külpolitikánk, nemzetközi orientációnk állandóságához” - mondta Scholz.

Az állandók közé tartozik az Európai Unióba és a NATO-ba való integráció, az Egyesült Államokkal folytatott és a transzatlanti szoros együttműködés. „És ezek lesznek továbbra is Németország nemzetközi orientációjának súlypontjai” - mondta Scholz.

Olaf Scholz a Bundestag előtti beszédében a német gazdaság problémáiról szólva jelezte, hogy még ebben a hónapban csúcstalálkozóra hívja össze a kancellári hivatalba a nagyvállalatok, az ipari szakszervezetek és az ipari szövetségek képviselőit "annak megvitatására, hogy pontosan mire van szükség”. Scholz szerint „egy új, mindenki számára előnyös iparpolitikai menetrendben kell megállapodni”.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×