Infostart.hu
eur:
378.78
usd:
321.84
bux:
126796.98
2026. február 19. csütörtök Zsuzsanna
Észak-koreai katonák.
Nyitókép: X / War Intel

Elképesztő lépésre szánta el magát Vlagyimir Putyin

Az orosz elnök azért, hogy elkerülje az újabb mozgósítást, Észak-Koreától kért katonákat az ukrajnai háború folytatásához.

Az ukrán titkosszolgálat jelentése szerint legalább háromezer észak-koreai katona harcolhat az orosz hadsereg kötelékében. A The War Zone úgy értesült, hogy az ázsiai önkéntesekkel töltik fel a 101. légideszant dandár különleges burját zászlóalját. A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) azonban megjegyzi, hogy ez a létszám messze több, mint egy orosz zászlóalj teljes legénysége. Az alakulatot egyelőre Kurszk térségben vetik be, hogy segítsen kiszorítani Oroszország területéről az ukrán katonákat.

A Kreml szóvivője az Oroszország és Észak-Korea közötti kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel indokolta a külföldi katonák behívását. Dmitrij Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek arról beszélt, hogy mivel ukrán csapatok törtek be Oroszország területére, Moszkva - a megállapodás értelmében - kérhette Phenjan katonai segítségét. Ezzel kapcsolatban az ISW legújabb jelentésében azt írja:

Vlagyimir Putyin ezzel a lépéssel is megpróbálja elodázni az újabb mozgósítás elrendelését.

Inkább külföldi katonákat hív Oroszországba, mint hogy saját állampolgárai életét kockáztassa. Ezt igazolja az ISW szerint az is, ahogy a Kreml a kurszki betörést eddig kezelte. Részleges vagy akár általános mozgósítás helyett inkább újabb önkéntes csapatokat próbál szervezni, és külföldi katonákkal tölti fel a hadsereg leharcolt egységeit. Az amerikai elemzők úgy vélik: a háború folytatása annyira fontos Moszkvának, hogy még akkor sem hajlandó csapatokat elvonni az ukrajnai frontokról, ha közben Oroszország területének egy része idegen megszállás alatt áll.

Észak-koreai katonák roham előtt. Forrás: X / MilitaryNewsUA
Észak-koreai katonák egy hadgyakorlaton. Forrás: X / MilitaryNewsUA

A The Washington Post arról számolt be, hogy több ezer észak-koreai katona kiképzése folyik Oroszországban. A lap – az ukrán hírszerzésre hivatkozva – azt közölte, hogy az ázsiaiakat még az év vége előtt az ukrajnai frontra küldik. Állítólag észak-koreai tisztek már egy ideje a frontvonalban tanulmányozzák az orosz hadsereg harceljárásait és ismerkednek a terep adottságaival. A Kiyv Independent című angol nyelvű ukrán lap úgy értesült, hogy tízezerre is tehető az orosz hadseregbe küldött észak-koreaiak száma.

A The War Zone ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy

észak-koreai katonák már egy ideje részt vesznek az orosz csapatok ukrajnai hadműveleteiben.

Ők segítenek a Phenjantól vásárolt KN-23 rövid hatótávolságú rakéták kilövésénél. Bár a portál megjegyzi azt is, hogy a rakéták elég silány minőségűek, legalább a felük nem vagy csak hibásan működik.

Ugyanakkor a katonák Ukrajnába küldése több szempontból is hasznos az észak-koreai rezsimnek – hangsúlyozza a The War Zone. Egyrészt a csapatokért és a fegyverekért pénzt kap, amiből élelmiszert vásárolhat a nyomorgó lakosságnak. Másrészt a katonák harci tapasztalatokat szerezhetnek egy viszonylag korszerű eszközökkel vívott háborúban, ami mindenképpen emelheti a fegyveres erők harcértékét. A portál szerint azonban nyitott kérdés, hogy az észak-koreai katonák mennyire jól harcolnak majd Ukrajnában. Mindenesetre az első hírek nem lelkesítőek az orosz számára, mert kiderült, hogy a Kurszk körzetébe küldött ázsiaiak közül eddig már 18-an dezertáltak.

Címlapról ajánljuk
Ukrajnában beindult a bűnbakkeresés?

Ukrajnában beindult a bűnbakkeresés?

Annak nyomán, hogy két óra alatt összeomlottak a legutóbbi, ukrán-orosz béketárgyalások, beindulhatott a bűnbakkeresés. A volt ukrán elnök például úgy látja, Zelenszkij nagy hibát követett el. Az orosz média közben az új ukrán kabinetfőnök vélt okkultista érdeklődését, és ennek tükrében az ország sorsát taglalta.

Két csővezeték, három stratégia a Barátság árnyékában

Az energetikai infrastruktúra a 21. században nem csupán gazdasági eszköz, hanem geopolitikai erőforrás. Egy tranzitország döntése vagy egy exportkorlátozás azonnal átrendezi a regionális erőegyensúlyt. A Barátság-ügy megmutatja, hogyan válik a fizikai összekapcsoltság kölcsönös sebezhetőséggé. A hosszú távú stabilitás kulcsa nem a konfrontáció, hanem a függőségek szerkezeti kezelése.
inforadio
ARÉNA
2026.02.19. csütörtök, 18:00
Szalai Ádám
a Sportintézet igazgatóhelyettese, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×