Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein

Olaf Scholz bírálja a német sajtót

A kancellár szerint a német sajtó nem tükrözi átfogóan az Ukrajnának küldött fegyverek körüli vitát.

A német sajtó nem tükrözi átfogóan a kijevi vezetésnek nyújtott német katonai támogatása körüli vitát; a fegyverszállításokkal kapcsolatban kritikus hangok nem kapnak elég figyelmet - vélekedett Olaf Scholz német kancellár az SV-csoporthoz tartozó regionális lapoknak adott, hétfőn közzétett interjújában.

A német kancellár elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékének számos ellenzőjével beszélt Kelet- és Nyugat-Németországban egyaránt, s szerinte ezen emberek nézőpontját nem tükrözi a sajtó.

Scholz újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nyilvános gyűléseken az emberek folyton kérdezgetik a katonai segélyekről, a sajtó azonban nem.

"Ezt a kérdést sokáig fel sem tették interjúkban és alig játszott szerepet a hírlapokban, televízióban, vagy a rádióban" - érvelt a német kancellár. Mint mondta, újságírók egyedül arról faggatják, hogy Németország elegendő katonai segélyt küld-e.

Mindennek eredményeképpen - így a kancellár - az ukrajnai konfliktusról szóló vita féloldalassá vált, "s a társadalmi vitában meghatározó nézőpont elkezdett hiányozni a médiában folytatott vitából".

Mindez pedig Scholz szerint megnehezítette a németek meggyőzését Ukrajna katonai támogatásának további szükségéről.

Scholz hangsúlyozta, még ennél is aggasztóbb az, hogy ez olyan aggályokat vet fel, hogy a német politika és sajtó túlzott közelségbe került. "A legrosszabb, ami demokráciánkkal történhet, ha a sajtót és a politikát egyként kezelik" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×