eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein

Olaf Scholz bírálja a német sajtót

A kancellár szerint a német sajtó nem tükrözi átfogóan az Ukrajnának küldött fegyverek körüli vitát.

A német sajtó nem tükrözi átfogóan a kijevi vezetésnek nyújtott német katonai támogatása körüli vitát; a fegyverszállításokkal kapcsolatban kritikus hangok nem kapnak elég figyelmet - vélekedett Olaf Scholz német kancellár az SV-csoporthoz tartozó regionális lapoknak adott, hétfőn közzétett interjújában.

A német kancellár elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékének számos ellenzőjével beszélt Kelet- és Nyugat-Németországban egyaránt, s szerinte ezen emberek nézőpontját nem tükrözi a sajtó.

Scholz újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nyilvános gyűléseken az emberek folyton kérdezgetik a katonai segélyekről, a sajtó azonban nem.

"Ezt a kérdést sokáig fel sem tették interjúkban és alig játszott szerepet a hírlapokban, televízióban, vagy a rádióban" - érvelt a német kancellár. Mint mondta, újságírók egyedül arról faggatják, hogy Németország elegendő katonai segélyt küld-e.

Mindennek eredményeképpen - így a kancellár - az ukrajnai konfliktusról szóló vita féloldalassá vált, "s a társadalmi vitában meghatározó nézőpont elkezdett hiányozni a médiában folytatott vitából".

Mindez pedig Scholz szerint megnehezítette a németek meggyőzését Ukrajna katonai támogatásának további szükségéről.

Scholz hangsúlyozta, még ennél is aggasztóbb az, hogy ez olyan aggályokat vet fel, hogy a német politika és sajtó túlzott közelségbe került. "A legrosszabb, ami demokráciánkkal történhet, ha a sajtót és a politikát egyként kezelik" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×