Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein

Olaf Scholz bírálja a német sajtót

A kancellár szerint a német sajtó nem tükrözi átfogóan az Ukrajnának küldött fegyverek körüli vitát.

A német sajtó nem tükrözi átfogóan a kijevi vezetésnek nyújtott német katonai támogatása körüli vitát; a fegyverszállításokkal kapcsolatban kritikus hangok nem kapnak elég figyelmet - vélekedett Olaf Scholz német kancellár az SV-csoporthoz tartozó regionális lapoknak adott, hétfőn közzétett interjújában.

A német kancellár elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékének számos ellenzőjével beszélt Kelet- és Nyugat-Németországban egyaránt, s szerinte ezen emberek nézőpontját nem tükrözi a sajtó.

Scholz újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nyilvános gyűléseken az emberek folyton kérdezgetik a katonai segélyekről, a sajtó azonban nem.

"Ezt a kérdést sokáig fel sem tették interjúkban és alig játszott szerepet a hírlapokban, televízióban, vagy a rádióban" - érvelt a német kancellár. Mint mondta, újságírók egyedül arról faggatják, hogy Németország elegendő katonai segélyt küld-e.

Mindennek eredményeképpen - így a kancellár - az ukrajnai konfliktusról szóló vita féloldalassá vált, "s a társadalmi vitában meghatározó nézőpont elkezdett hiányozni a médiában folytatott vitából".

Mindez pedig Scholz szerint megnehezítette a németek meggyőzését Ukrajna katonai támogatásának további szükségéről.

Scholz hangsúlyozta, még ennél is aggasztóbb az, hogy ez olyan aggályokat vet fel, hogy a német politika és sajtó túlzott közelségbe került. "A legrosszabb, ami demokráciánkkal történhet, ha a sajtót és a politikát egyként kezelik" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: 77 év után most békét köthet Izrael és Libanon – de ez nem rajtuk fog múlni

Szakértő: 77 év után most békét köthet Izrael és Libanon – de ez nem rajtuk fog múlni

Az Egyesült Államok közvetítésével Izrael és Libanon egy trilaterális keretmegállapodást írt alá Washingtonban június 26-án. Bár egyezmény még nem békeszerződés, de komoly lehetőség nyílhat az 1948-49 óta tartó háborús állapot lezárására. Mindez azonban azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e kikerülnie Libanonnak a Hezbollah szorításából – erről beszélt az InfoRádióban Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, biztonság- és védelempolitikai szakértő.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×