A német Der Spiegel cikke szerint Ukrajna egyre jobban kezd kifogyni erejéből, akaratából és erőforrásaiból. A katonák kimerültek, a lakosságon háborús fáradtság vesz erőt - írja a Portfolio.

Nem érkezik elég nyugati segítség, Joe Biden amerikai elnök továbbra is hezitál megadni az engedélyt, hogy az ukránok mélyen Oroszország területén belül hajthassanak végre csapásokat nyugati fegyverekkel. Mint írják,

ha a novemberi választáson Donald Trump győz, még tovább romolhat a helyzet Ukrajna számára, ugyanakkor Kamala Harris győzelmétől sem várnak csodát.

A lapnak egy ukrán tisztviselő azt mondta, mindegy, hogy melyik elnökjelölt nyer, az amerikaiak lassan, de biztosan visszahúzódnak. Szerinte "a prognózis rossz", aggasztó au ukrán katonák egy részének morálja. Mint mondta, az emberek nem igazán akarnak harcolni. Hozzátette, a háború igazságtalanságai is szétszakítják a társadalmat.

A lap szerint az invázió 2022 februári megindulása óta először folynak komoly viták Kijevben olyan forgatókönyvekről, hogy Ukrajna lemondjon a megszállt területek - az ország területének mintegy 20 százaléka - teljes visszafoglalásáról.

A lapnak nyilatkozó tisztviselő szerint korábban hamis képük volt a győzelemről: az Vlagyimir Putyin Oroszországának feltétel nélküli kapitulációja lenne. De most már rájöttek, hogy a béke nem jöhet létre engedmények nélkül, a megállapodásnak Oroszország számára is előnyösnek kell lennie.

Franz-Stefan Gady katonai szakértő szerint ugyanakkor az oroszok erőforrásai sem végtelenek: különösen a páncélosok körében olyan magasak a veszteségek, amit nem fedez a hazai gyártás.

A páncélozott katonai járművekkel való előrenyomulás ezért le fog lassulni, az oroszoknak taktikát kell majd váltaniuk. A szakértő azonban azt is megjegyezte, bár korábban biztos volt abban, hogy az ukránoknak elég tartalékuk lesz arra, hogy megállítsák az orosz előretörést Pokrovszk után, a kurszki hadművelet óta ebben már nem ennyire biztos.

Becslések szerint orosz oldalon 200 ezer, az ukránoknál 80 ezer katona eshetett el eddig. Ukrajnának azonban a civil áldozatokat, a menekülteket és az alacsony születésszámot is figyelembe véve sokkal nagyobbak a veszteségei A német lap úgy fogalmaz, hogy "az ország kivérzik".

Az ukrán lakosság optimizmusa is csökkenőben van, hiszen míg a háború első évében 80 százaléknyian hittek feltétlenül egy ukrán győzelemben, ma már csak a lakosság 60 százaléka gondolja ezt

- írják, hozzátéve, hogy ha Ukrajnát felvennék az EU-ba és a NATO-ba, az ukránok 47 százaléka beletörődne a jelenlegi frontvonal befagyasztásába.

Kijevben is egyre élénkebb vita folyik a nyugatnémet modellről, vagyis hogy a hidegháború idején az NSZK-t felvették a NATO-ba, míg az NDK a Varsói Szerződés része volt. Csakhogy a belső német határ pontosan ki volt jelölve, és a két Németország nem állt hadban egymással. A lap azt írja, nem valószínű, hogy a háborúban álló Ukrajnát felvennék a NATO-ba, még akkor sem, ha az ország önként lemondana a területei egy részéről.