Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2024. július 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Az ukrán elnök bemutatta az orosz "zivatarfelhőt"

Az államfő helyszíni fotókból összeállított videofelvételt is közzétett a csapások következményeiről. "Ukrajnának erős támogatásra van szüksége partnereitől emberéletek megmentése érdekében, az orosz terror ellen: légvédelemre, nagy hatótávolságú fegyverekre, katonáink támogatására, mindenre, ami arra készteti Oroszországot, hogy véget vessen ennek a háborúnak."

Oroszország egy hét leforgása alatt mintegy harminc darab különböző típusú rakétát, több mint nyolcszáz irányított légibombát és csaknem háromszáz csapásmérő drónt vetett be Ukrajna ellen - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.

Az államfő helyszíni fotókból összeállított videofelvételt is közzétett a csapások következményeiről. "Ukrajnának erős támogatásra van szüksége partnereitől emberéletek megmentése érdekében, az orosz terror ellen: légvédelemre, nagy hatótávolságú fegyverekre, katonáink támogatására, mindenre, ami arra készteti Oroszországot, hogy véget vessen ennek a háborúnak" - írta bejegyzésében Zelenszkij.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en sürgette Ukrajna szövetségeseit, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetései ellenére erősítsék meg Kijev melletti támogatásukat. Putyin fenyegetései a miniszter szerint "nem működnek". "2022 tavaszán Putyin sosem tapasztalt következményekre figyelmeztetett, ha a Nyugat fegyverekkel látja el Ukrajnát, de semmit sem tett, miután Ukrajna megkapta a védekezéshez szükséges fegyvereket" - emlékeztetett Szibiha, hozzátéve, hogy hasonló retorikát sokszor hangoztattak Moszkvában az elmúlt években. A miniszter kiemelte, hogy Putyin a NATO-bővítés miatt is következményekkel fenyegetőzött, de nem tett semmit, amikor Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz. Szibiha rámutatott még arra is, hogy minden fenyegetés ellenére Putyin nem tett semmit azután sem, amikor Ukrajna megkapta az F-16-os vadászgépeket. "Minden alkalommal, amikor Putyin erővel szembesül, meghátrál, és megtalálja a módját, hogyan magyarázza ezt meg saját népének" - jelentette ki az ukrán tárcavezető.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz elnök csütörtökön azt mondta, ha Ukrajna nyugati rakétákkal támadhatja meg Oroszországot, az a NATO-országok és az európai országok közvetlen részvételét jelenti az ukrajnai háborúban.

Az ukrán légierő közölte, hogy vasárnapra virradóra megsemmisítettek az ország légterében egy H-59-es orosz rakétát és tíz csapásmérő drónt.

A déli Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott, hogy orosz támadások következtében vasárnap két ember halt meg és hét másik megsebesült a régióban. Az orosz erők eltaláltak egyebek mellett egy infrastrukturális létesítményt, egy oktatási és egy egészségügyi intézményt ás számos lakóházat.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az éjjel az orosz erők két légibombával mértek csapást Harkiv városára. Az egyik egy orvosi rendelőben, a másik egy oktatási intézmény épületében okozott károkat.

Ivan Fedorov Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az elmúlt napban három helyi lakos halt meg orosz támadások következtében.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 634 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 23 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 85 drónt.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×