Infostart.hu
eur:
380.01
usd:
325.14
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina

Kreml: nem kell mindenütt valamilyen választ várni

Valószínűleg már megszületett a döntés arról, hogy Kijev nagy hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákkal csapásokat mérhet Oroszország nemzetközileg elismert területére - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

"Jelenleg a tömegtájékoztatási eszközök egyszerűen csak tájékoztató kampányt folytatnak a már meghozott döntés hivatalossá tételére" - hangoztatta.

A szóvivő szerint a Nyugat, miközben igyekszik elhatárolódni az ukrajnai konfliktustól, valójában fokozza a szerepvállalását. A Kijevnek történő fegyverszállításról meghozott döntések Peszkov szerint csak megerősítik, hogy szükség volt az ukrajnai "különleges hadműveletre", és nem volt más megoldás.

Azt mondta, hogy Oroszország "megfelelő" választ fog adni arra, ha Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kap az ország belseje ellen indítandó csapásokhoz.

"Nem kell mindenütt valamilyen választ várni. Maga a különleges hadművelet választ jelent minden ilyen lépésre" - fogalmazott.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a Telegram-csatornáján kedden azt írta, hogy Oroszország kénytelen lesz választ adni a Nyugatnak az ukrajnai konfliktusban való szerepvállalására, "mind erősebb és pusztítóbb fegyvereket felhasználva, megvédve polgárait". Mint írta, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlen résztvevőivé válnak a konfliktusnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök miatt, aki nagy hatótávolságú fegyvereket kért tőlük, és arról tárgyal velük, hogy orosz területre mérjen csapásokat ezekkel az eszközökkel.

A házelnök rámutatott, hogy Zelenszkij számára közömbös az egyszerű ukránok sorsa, miközben ő maga a szüleit már régen Izraelbe, a családját pedig Londonba költöztette. Úgy vélekedett, hogy az ukrán vezető számára a legfontosabb a hatalom megtartása, ám ez nem fog neki sikerülni.

Peszkov hangot adott meggyőződésének, miszerint az ukrajnai konfliktus végére azzal lehetne pontot tenni, ha az Egyesült Államok felhagyna azzal a politikájával, hogy Ukrajnát az Oroszország elleni harcra használja fel. Az orosz légvédelmet méltatva minimálisnak nevezte az ukrán tömeges dróntámadások hatékonyságát.

A szóvivő

alaptalannak nevezte azokat a spekulációkat, amelyek szerint Oroszországnak külföldről szállítanak fegyvert.

Azt hangoztatta, hogy az orosz hadseregnek "a szükséges eszközök teljes arzenálja" rendelkezésére áll a "különleges hadművelet" folytatásához.

Kitérve az amerikai elnökválasztási küzdelemre, Peszkov kifejezte a Kreml abbéli reményét, hogy a jelöltek nem használják a belpolitikai harc egyik eszközeként Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×