Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vlagyimir Putyin orosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina

Oroszország óriási projekten dolgozik, új piacot talált a földgáznak

Ami az európai piacon nem kel el, azt majd Ázsia felvásárolja. Moszkva az Északi-tengeren keresztül, hajón szolgálja ki a keleti igényeket, nagy fejlesztésen dolgozik és ebbe bevonja Kínát is. A tervben szerepet kap az orosz Távol-Kelet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Keleti Gazdasági Fórumon bejelentette, hogy Oroszország növelni fogja a teherforgalmat az északi-tengeri útvonalon, hogy átirányítsa a kereskedelmet Nyugatról Keletre - írja a vg.hu. Az elnök más államokat is meghívott, hogy vegyenek részt a murmanszki közlekedési csomópont építésében.

Moszkva az ukrajnai invázió miatt kivetett szankciók miatt volt kénytelen Ázsia felé nyitni, és a kereskedelmi forgalom további bővítésére a murmanszki mellett egy sor más kikötő kapacitását is növeli ezen az északi útvonalon. Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott:

két éve még csak helyközi teherszállítással kezdtek az északi-tengeri útvonalon, ma már viszont 14 északnyugati, sarkvidéki és távol-keleti kikötő része a rendszernek.

Az orosz elnök hozzátette, hogy ezeknek a kikötőknek a kapacitása 2023 végéig meghaladta a 40 millió tonnát. Úgy véli, ez csupán a kezdet, és tovább folytatják a fejlesztést, korszerűsítik a szállítmányok átrakodását, javítják a vasúti infrastruktúrát.

Oroszország külön kormányközi bizottságot hozott létre Kínával az északi útvonal fejlesztésére. A TASzSz híradása szerint októberben ülnek majd össze először Szentpéterváron. Itt megvitatják, hogyan lehetne a kínai partnereket még jobban bevonni a fejlesztésekbe, amibe az infrastruktúra és a hajóépítés is beletartozik. Becslések szerint a kínai forgalom 2030-ra eléri az 50 millió tonnát, a kínaiak pedig beszállhatnak a jégtörők építésébe, kikötők fejlesztésébe.

Vlagyimir Putyin leszögezte, hogy a távol-keleti térség a legfontosabb az orosz pozíciók erősítéséhez. Szerinte azonban a legfontosabb az, hogy

az orosz Távol-Kelet hatalmas teret biztosít az üzleti kezdeményezések számára, hogy komplex projekteket indítsanak el és egész új iparágakat hozzanak létre.

Az elnök arra is emlékeztetett, hogy a régió fejlesztését a 21. század nemzeti prioritásaként határozták meg, ennek a döntésnek a helyességét pedig maga az élet igazolta. Arról is beszélt, hogy Oroszország folytatná a gázszállítást az EU-ba, de nem kényszerítheti Ukrajnát, hogy megújítsa a decemberben lejáró tranzitmegállapodás megújítására.

Vlagyimir Putyin álláspontja szerint úgy tűnik, az Európai Uniónak nem kell az orosz gáz, Moszkva ezért növelni fogja a szállítást más régiókba, Ukrajnát megkerülő útvonalakon. Hozzátette, más érdeklődők is vannak, Irán például már jelezte, hogy több orosz földgázt szeretne vásárolni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×