Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Vlagyimir Putyin orosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina

Oroszország óriási projekten dolgozik, új piacot talált a földgáznak

Ami az európai piacon nem kel el, azt majd Ázsia felvásárolja. Moszkva az Északi-tengeren keresztül, hajón szolgálja ki a keleti igényeket, nagy fejlesztésen dolgozik és ebbe bevonja Kínát is. A tervben szerepet kap az orosz Távol-Kelet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Keleti Gazdasági Fórumon bejelentette, hogy Oroszország növelni fogja a teherforgalmat az északi-tengeri útvonalon, hogy átirányítsa a kereskedelmet Nyugatról Keletre - írja a vg.hu. Az elnök más államokat is meghívott, hogy vegyenek részt a murmanszki közlekedési csomópont építésében.

Moszkva az ukrajnai invázió miatt kivetett szankciók miatt volt kénytelen Ázsia felé nyitni, és a kereskedelmi forgalom további bővítésére a murmanszki mellett egy sor más kikötő kapacitását is növeli ezen az északi útvonalon. Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott:

két éve még csak helyközi teherszállítással kezdtek az északi-tengeri útvonalon, ma már viszont 14 északnyugati, sarkvidéki és távol-keleti kikötő része a rendszernek.

Az orosz elnök hozzátette, hogy ezeknek a kikötőknek a kapacitása 2023 végéig meghaladta a 40 millió tonnát. Úgy véli, ez csupán a kezdet, és tovább folytatják a fejlesztést, korszerűsítik a szállítmányok átrakodását, javítják a vasúti infrastruktúrát.

Oroszország külön kormányközi bizottságot hozott létre Kínával az északi útvonal fejlesztésére. A TASzSz híradása szerint októberben ülnek majd össze először Szentpéterváron. Itt megvitatják, hogyan lehetne a kínai partnereket még jobban bevonni a fejlesztésekbe, amibe az infrastruktúra és a hajóépítés is beletartozik. Becslések szerint a kínai forgalom 2030-ra eléri az 50 millió tonnát, a kínaiak pedig beszállhatnak a jégtörők építésébe, kikötők fejlesztésébe.

Vlagyimir Putyin leszögezte, hogy a távol-keleti térség a legfontosabb az orosz pozíciók erősítéséhez. Szerinte azonban a legfontosabb az, hogy

az orosz Távol-Kelet hatalmas teret biztosít az üzleti kezdeményezések számára, hogy komplex projekteket indítsanak el és egész új iparágakat hozzanak létre.

Az elnök arra is emlékeztetett, hogy a régió fejlesztését a 21. század nemzeti prioritásaként határozták meg, ennek a döntésnek a helyességét pedig maga az élet igazolta. Arról is beszélt, hogy Oroszország folytatná a gázszállítást az EU-ba, de nem kényszerítheti Ukrajnát, hogy megújítsa a decemberben lejáró tranzitmegállapodás megújítására.

Vlagyimir Putyin álláspontja szerint úgy tűnik, az Európai Uniónak nem kell az orosz gáz, Moszkva ezért növelni fogja a szállítást más régiókba, Ukrajnát megkerülő útvonalakon. Hozzátette, más érdeklődők is vannak, Irán például már jelezte, hogy több orosz földgázt szeretne vásárolni.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×