Meglehetős vihart kavart német politikai körökben az alkotmánybíróság hét eleji döntése a kormánykoalíciós pártok által még tavaly tavasszal elfogadott választójogi reform tervezetéről. A karlsruhei testület alkotmányellenesnek nyilvánította a reform egyes részeit. A koalíció pártjainak fő célja a különleges meglehetősen bonyolult mandátumrendszer következtében jelenleg 734 fős alsóház fix létszámra, 630 fősre csökkentése volt. A Bundestag jelenlegi létszámával a világ második legnagyobb törvényhozói testülete.

A karlsruhei határozat közel sem talált egyhangú fogadtatásra a parlamenti pártok részéről. Az alkotmánybíróság a reform alapcélkitűzése ellen nem emelt kifogást. Több területen ugyanakkor alkotmányellenesnek mondta ki a Bundestagba történő bejutás eddigi rendszerét, megszüntetve a jelenlegi mandátumszerzési rendszer egyes elemeit.

Miközben a kormánykoalíció három pártja, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP nem emelt kifogást a határozat ellen, Friedrich Merz, a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke jelezte, hogy hatalomra jutása esetén új reformot terjeszt elő.

A mandátumszerzés rendszerének alkotmánybírósági vétója ellen leginkább a kisebb pártok tiltakoztak, mindenekelőtt a kisebbik konzervatív párt, a CSU, valamint a Baloldal Pártja.

Mindettől függetlenül máris elemzések láttak napvilágot arról, hogy a létszámcsökkentés mekkora megtakarításokkal járna. A Német Gazdaságkutató Intézet (IW) számításai szerint a szövetségi költségvetés a Bundestag 630 képviselőre "zsugorítása" révén 125 millió eurós megtakarításhoz jutna.

A 125 milliós megtakarítás legnagyobb részét a személyi költségekkel kapcsolatos kiadások csökkentése jelentené, beleértve mind a képviselők, mind alkalmazottaik foglalkoztatásával járó kiadások csökkenését, de nem elhanyagolható tételnek számítanak a "járulékos költségek", többek között az utazásokkal, illetve az irodai felszerelésekkel kapcsolatos kiadások mérséklődése is.

A számításokkal kapcsolatban a Capital üzleti magazin a Bundestag illetékeseit is kérdezte. A válasz szerint egyelőre nem kívánnak ilyen számításokat végezni. Utaltak arra is, hogy a testület új költségvetésének nagyságát csak a 2025-ös parlamenti választások után határozzák meg.