Magyar idő szerint csütörtök hajnalban Joe Biden először mondott tévébeszédet azóta, hogy vasárnap bejelentette: nem indul a novemberi amerikai elnökválasztáson, és Kamala Harrist támogatja a demokraták elnökjelöltjeként. Mostani nyilatkozatában a generációváltás szükségességével indokolta a visszalépését. „Veszélyben a demokrácia, a védelme fontosabb, mint bármilyen hivatal. Úgy döntöttem, hogy az előrelépés legjobb módja, ha átadom a fáklyát a fiatalabb generációnak. Ez a legjobb módja annak, hogy egyesítsük nemzetünket” – fogalmazott a 81 éves elnök.

Manzinger Krisztián azt mondta az InfoRádióban, hogy egy hosszú folyamat végén született meg Joe Biden döntése a visszalépésről. Hozzátette: az elnök a rá nehezedő támogatói és társadalmi nyomás ellenére sokáig kitartott, és nem akart félreállni. Kiemelte azt is, hogy hosszú idő után ő az első, aki hivatalban lévő amerikai elnökként nem indul az újraválasztásáért. Az Amerika-szakértő szerint Joe Biden nagyon megnehezítette a saját helyzetét azzal, hogy „nagyon rosszul szerepelt” a június 27-i elnökjelölti tévévitán, melyet követően számos demokrata politikus, illetve a párthoz köthető közéleti személyiség és hollywoodi sztár fejezte ki aggodalmát a lehetséges választási vereség miatt.

Még kellemetlenebb szituációba került a júliusi, Washingtonban tartott NATO-csúcstalálkozón, ahol beszéde végén Putyin elnökként konferálta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, de az elmúlt években is rengeteget bakizott, neveket és országokat tévesztett össze. „Elfogyott a levegő Joe Biden körül a Demokrata Párton belül, és már hosszú hetek, hónapok óta több prominens személyiség is arra próbálta presszionálni, hogy lépjen vissza” – fejtegette a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető adjunktusa.

Manzinger Krisztián szerint az elnök az amerikai nemzethez intézett tízperces beszédében leginkább azt hangsúlyozta, hogy

az ország érdekei követelték meg a visszalépését, és azért állt félre, mert a párt érdekei az elsődlegesek, nem az ő személyes ambíciói.

Joe Biden természetesen hivatala átadásáig elnök marad, és a következő néhány hónapban várhatóan a különböző jogalkotási folyamatokra helyezi majd a hangsúlyt. A szakértő szerint ilyen intézkedés lehet a Legfelsőbb Bírósághoz köthető reformok véghezvitele, illetve a közel-keleti béke lehetőségeinek megteremtése, a gázai háború befejezésének kikényszerítése is fókuszban lehet, főleg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök amerikai látogatása után. Manzinger Krisztián ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e minden célt elérnie Joe Bidennek a következő hónapokban.

Van-e félnivalója Donald Trumpnak?

Bár Kamala Harris hivatalosan még nem a Demokrata Párt elnökjelöltje, egyes felmérések szerint a népszerűsége nagyjából azonos szinten van Donald Trumpéval, sőt a Reuters és az Ipsos kedden közzétett, a potenciális amerikai elnökjelöltek népszerűségét mérő közvélemény-kutatásában Kamala Harris két százalékpontos előnyre tett szert Donald Trumppal szemben. Manzinger Krisztián szerint valószínűleg 2016-hoz és 2020-hoz hasonlóan az idei elnökválasztást is az dönti el, hogyan szerepelnek a jelöltek az egyes csatatér államokban, ahol jóval intenzívebb kampány zajlik mind a republikánusok, mind a demokraták részéről.

A tanszékvezető adjunktus elmondta: a legfrissebb felmérések azt mutatják, kiegyenlített küzdelem várható a jelöltek között, de jelen pillanatban még nem lehet megmondani, hogy valóban meg tudja-e szorongatni Donald Trumpot Kamala Harris, amennyiben utóbbit választják elnökjelöltnek a demokraták az augusztusi, chicagói konvención. „Nagyon messze van még november 5.,

Kamala Harris pedig elég komoly kampányhibákat is elkövetett korábban, még Joe Biden mellett.

Valószínűleg ezzel a Demokrata Párt is tisztában van, ezért a kampány erősítése lehet a cél, illetve azért azt is számításba kell venni, hogy Kamala Harris is jelentős rutint szerzett az elmúlt években” – jegyezte meg Manzinger Krisztián.

Mégis a demokraták kerülhetnek lépéselőnybe?

Nagyon fontos kérdése a következő időszaknak, hogy ha adott esetben hivatalosan is elnökjelöltté válik Kamala Harris, akkor kit választ maga mellé alelnökjelöltnek, ami a szakértő szerint kulcskérdés a bizonytalan választók megszólítása szempontjából. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy republikánus oldalon egyre többekben erősödik a kétely azzal kapcsolatban, hogy jó döntés volt-e James David Vance ohiói szenátor alelnöki posztra való jelölése, ugyanis egy nagyon megosztó személyiségről van szó, aki nem biztos, hogy széles körben szimpatikus a bizonytalan szavazóknál.

Manzinger Krisztián úgy véli, paradox helyzet alakult ki, mert sokak szerint Joe Biden visszalépése kedvezett a Republikánus Pártnak, ugyanakkor az alelnökjelöltséget illetően most a demokraták kerülhetnek lépéselőnybe azzal, hogy csak augusztus második felében tartják jelölőgyűlésüket. Addig ugyanis rendezhetik a soraikat, és találhatnak egy olyan alelnökjelöltet, aki kompetens, és „magához vonzhatja a többséget” az említett billegő államokban. „Ez pedig döntő faktor lehet a minél több elektori szavazat megnyerése és végső soron az elnöki csata megnyerése szempontjából” – összegzett az Amerika-szakértő.