eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Kamala Harris amerikai alelnök beszédet mond egy választási kampányrendezvényen Las Vegasban 2024. július 9-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Las Vegas Sun/Steve Marcus

Magyarics Tamás: az idő nem a demokratáknak dolgozik, Kamala Harrisen kívül nincs komoly jelölt

Ugyan szóba jött néhány demokrata kormányzó neve lehetséges elnökjelöltként, egy kivételével nem ismertek országosan, pár hét alatt pedig nem lehet felépíteni senkit – mondta az InfoRádióban az ELTE emeritus professzora. Magyarics Tamás hozzátette: Kamala Harris valószínűleg már a konvenció szavazásának első körében megszerzi az elnökjelöltséghez szükséges támogatottságot.

Joe Biden visszalépésével ismét nyitottá vált a demokraták elnökjelölti küzdelme. A 81 éves politikus jelezte, hogy alelnökét, Kamala Harrist támogatja, azonban ettől még nem automatikus, hogy ki lesz a Demokrata Párt választottja. A jelöltről a küldöttek döntenek, és a személye az augusztus 19-22-ei, chicagói jelöltállító gyűlésen válik hivatalossá.

Magyarics Tamás azt mondta az InfoRádióban, hogy az előválasztások során a demokrata delegáltak mintegy 90 százaléka Joe Bident támogatta, ők az augusztusi konvención virtuálisan vagy hagyományosan szavaznak majd, ez még nem eldöntött kérdés. Technikailag az történik, hogy vagy felmenti őket a szavazási kötelezettségük alól Joe Biden, vagy a szokásjog szerint formálisan megrendezik a szavazást, majd az elnök hivatalosan is bejelenti, hogy nem fogadja el a küldöttek jelölését.

Bármelyik eljárás mellett is döntenek a demokraták, mindenképpen lesz második forduló a konvención, amelyen már az úgynevezett szuperdelegátusok is részt vesznek. A Demokrata Párt kongresszusi képviselőiről és más tisztviselőiről van szó, akiket az előválasztásokon nem jelöltek delegáltaknak az egyes államokban, egyszerűen a hivataluknak, betöltött pozíciójuknak köszönhetően lehetnek ott a jelöltállító gyűlésen. Mivel Joe Biden visszalép, a külpolitikai szakértő tájékoztatása szerint

valamennyi küldött szabad delegátussá válik, vagyis „úgy szavaz, ahogy akar”.

Miután Joe Biden Kamala Harrist ajánlotta elnökjelöltnek, Magyarics Tamás szerint jelen pillanatban ő a legesélyesebb arra, hogy megmérkőzzön Donald Trumppal. Ha a konvenció szavazásának második fordulójában megkapja a szavazatok 50+1 százalékát, a jelenlegi alelnök hivatalosan is elnökjelöltté válik. Ha viszont Kamala Harris kihívót kap, egészen addig szavaznak a demokrata delegátusok, amíg valaki el nem éri az említett 50+1 százalékos szavazati arányt.

Az ELTE emeritus professzora arra számít, hogy nem lesz komoly ellenjelölt Kamala Harrisszel szemben, mert bár felmerült a kaliforniai, a michigani, a pennsylvaniai vagy az illinos-i kormányzó lehetséges indulása is, közülük Gavin Newsom kaliforniai kormányzó kivételével a többiek kevésbé ismertek országosan, és „viszonylag ismeretlen pozícióból szinte elképzelhetetlen valakit felépíteni egy-két hét alatt”. A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy

Kamala Harris már az első körben megszerzi az elnökjelöltséghez szükséges támogatottságot, az viszont nagy kérdés, hogy ki lehet az alelnökjelöltje.

Bár Joe Biden visszalépése komoly politikai fordulatot hozott a demokrata oldalon, a szakértő úgy véli, nagyon nehéz lenne most megoldani a konvenció későbbi időpontra való elhalasztását. A volt házelnök, Nancy Pelosi nemrég azt nyilatkozta, hogy nem kijelölni kellene Biden utódját, hanem meg kellene versenyeztetni a szóba jöhető jelölteket. Magyarics Tamás ezt nem tartja valószínűnek, ugyanis egy konvenció megszervezése sok időt, energiát és erőforrást vesz igénybe, csaknem négyezer küldött szavaz, az idő pedig nagyon szűkös, nem lenne célszerű halogatni a döntést. Ugyancsak gátja a jelöltállító gyűlés elhalasztásának, hogy az államok egy része már a választás előtt minimum 45 nappal megköveteli, hogy küldjék el nekik a levélszavazáshoz szükséges választási cédulákat.

Magyarics Tamás felhívta a figyelmet, hogy a levélszavazás intézménye nem egységes az Egyesült Államokban. Egyes államokban minden szavazásra jogosult állampolgár megkapja a cédulát, máshol csak azok, akik ezt külön kérik, de vannak olyan helyek is, ahol nem elég igényelni, hanem még indokolni is kell. A folyamat meglehetősen bonyolult, ráadásul

bizonyos helyeken elvileg már szeptember közepén megkezdődhet a választás, vagyis nem igazán van lehetőség és mód a jelöltállítás időpontjának tologatására.

Az ELTE emeritus professzora hozzátette: a demokraták új elnökjelöltjének szeptember első hetétől – amikor a kampány kiemelt időszaka kezdődik – számos feladata, megjelenése lesz, ezért „lehetetlenség lenne a végtelenségig húzni, halasztani ezeket a kérdéseket”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×