Joe Biden visszalépésével ismét nyitottá vált a demokraták elnökjelölti küzdelme. A 81 éves politikus jelezte, hogy alelnökét, Kamala Harrist támogatja, azonban ettől még nem automatikus, hogy ki lesz a Demokrata Párt választottja. A jelöltről a küldöttek döntenek, és a személye az augusztus 19-22-ei, chicagói jelöltállító gyűlésen válik hivatalossá.
Magyarics Tamás azt mondta az InfoRádióban, hogy az előválasztások során a demokrata delegáltak mintegy 90 százaléka Joe Bident támogatta, ők az augusztusi konvención virtuálisan vagy hagyományosan szavaznak majd, ez még nem eldöntött kérdés. Technikailag az történik, hogy vagy felmenti őket a szavazási kötelezettségük alól Joe Biden, vagy a szokásjog szerint formálisan megrendezik a szavazást, majd az elnök hivatalosan is bejelenti, hogy nem fogadja el a küldöttek jelölését.
Bármelyik eljárás mellett is döntenek a demokraták, mindenképpen lesz második forduló a konvención, amelyen már az úgynevezett szuperdelegátusok is részt vesznek. A Demokrata Párt kongresszusi képviselőiről és más tisztviselőiről van szó, akiket az előválasztásokon nem jelöltek delegáltaknak az egyes államokban, egyszerűen a hivataluknak, betöltött pozíciójuknak köszönhetően lehetnek ott a jelöltállító gyűlésen. Mivel Joe Biden visszalép, a külpolitikai szakértő tájékoztatása szerint
valamennyi küldött szabad delegátussá válik, vagyis „úgy szavaz, ahogy akar”.
Miután Joe Biden Kamala Harrist ajánlotta elnökjelöltnek, Magyarics Tamás szerint jelen pillanatban ő a legesélyesebb arra, hogy megmérkőzzön Donald Trumppal. Ha a konvenció szavazásának második fordulójában megkapja a szavazatok 50+1 százalékát, a jelenlegi alelnök hivatalosan is elnökjelöltté válik. Ha viszont Kamala Harris kihívót kap, egészen addig szavaznak a demokrata delegátusok, amíg valaki el nem éri az említett 50+1 százalékos szavazati arányt.
Az ELTE emeritus professzora arra számít, hogy nem lesz komoly ellenjelölt Kamala Harrisszel szemben, mert bár felmerült a kaliforniai, a michigani, a pennsylvaniai vagy az illinos-i kormányzó lehetséges indulása is, közülük Gavin Newsom kaliforniai kormányzó kivételével a többiek kevésbé ismertek országosan, és „viszonylag ismeretlen pozícióból szinte elképzelhetetlen valakit felépíteni egy-két hét alatt”. A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy
Kamala Harris már az első körben megszerzi az elnökjelöltséghez szükséges támogatottságot, az viszont nagy kérdés, hogy ki lehet az alelnökjelöltje.
Bár Joe Biden visszalépése komoly politikai fordulatot hozott a demokrata oldalon, a szakértő úgy véli, nagyon nehéz lenne most megoldani a konvenció későbbi időpontra való elhalasztását. A volt házelnök, Nancy Pelosi nemrég azt nyilatkozta, hogy nem kijelölni kellene Biden utódját, hanem meg kellene versenyeztetni a szóba jöhető jelölteket. Magyarics Tamás ezt nem tartja valószínűnek, ugyanis egy konvenció megszervezése sok időt, energiát és erőforrást vesz igénybe, csaknem négyezer küldött szavaz, az idő pedig nagyon szűkös, nem lenne célszerű halogatni a döntést. Ugyancsak gátja a jelöltállító gyűlés elhalasztásának, hogy az államok egy része már a választás előtt minimum 45 nappal megköveteli, hogy küldjék el nekik a levélszavazáshoz szükséges választási cédulákat.
Magyarics Tamás felhívta a figyelmet, hogy a levélszavazás intézménye nem egységes az Egyesült Államokban. Egyes államokban minden szavazásra jogosult állampolgár megkapja a cédulát, máshol csak azok, akik ezt külön kérik, de vannak olyan helyek is, ahol nem elég igényelni, hanem még indokolni is kell. A folyamat meglehetősen bonyolult, ráadásul
bizonyos helyeken elvileg már szeptember közepén megkezdődhet a választás, vagyis nem igazán van lehetőség és mód a jelöltállítás időpontjának tologatására.
Az ELTE emeritus professzora hozzátette: a demokraták új elnökjelöltjének szeptember első hetétől – amikor a kampány kiemelt időszaka kezdődik – számos feladata, megjelenése lesz, ezért „lehetetlenség lenne a végtelenségig húzni, halasztani ezeket a kérdéseket”.
