Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
2024. február 20-án a Los Angelesi- Repülőtéren készített kép Joe Biden ameirkai elnökről. Biden július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

Mi következhet Joe Biden visszalépése után?

Joe Biden vasárnap bejelentette, hogy nem indul Donald Trump ellen a választáson. A „hogyan továbbról” Magyarics Tamás és Fekete Rajmund Amerika-szakértők beszéltek nemrégiben az InfoRádióban.

Joe Biden visszalépésével az elnökjelölő konvenció úgymond nyitott konvenció lesz augusztus közepén – fogalmazott Magyarics Tamás Amerika-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Ebben az esetben a demokrata országos bizottság jelöl ki új elnökjelöltet – tette hozzá. A bizottságban minden tagállam demokrata pártszervezetének két vezetője, plusz még kétszáz másik ember foglal helyet, nagyjából négy-ötszáz emberről van szó, és ők bárkit kijelölhetnek. Ennek a hátulütője az, hogy ezt nagyjából szeptember közepéig kellene megvalósítani, ugyanis vannak olyan államok, amelyek már a választások előtt több mint 45 nappal kiküldik a szavazólapokat – magyarázta.

„De hogy még egy csavart vigyünk a dologba – folytatta a szakértő –, van még egy újabb lehetőség, legalábbis ezt vetette föl James Clyburn, aki a harmadik számú a képviselőházi demokrata hierarchiában, nagyon befolyásos, fekete politikus, és aki Joe Biden elnökségét nagymértékben elősegítette 2020-ban.

Clyburn azt mondta, még azt is el tudja képzelni, ha Biden most visszalép, akkor augusztus közepéig mini-előválasztásokat tartanak, hogy demokratikus színezetet adjanak a dolognak, amiben természetesen szabad lenne a gazda, mindenki, aki akar, indulhatna. Megint csak Harris óriási előnnyel indulna ebben az esetben, neki megvan az infrastruktúrája, Biden és Harris kapott kampányra pénzt nagy donoroktól, a többieknek meg gyakorlatilag nulláról kellene kezdeni. Mi itt dobálózunk a nevekkel, de Magyarországon többen ismerik ezeket a neveket, mint Amerika 90 százalékában bárki a saját államukon kívül. Nekik egy országos kampányt fölépíteni három-négy hét alatt abszolút kizárt, ez is egy elvi lehetőség lenne, demokratikus lenne, de nem lehet technikailag megcsinálni.”

Fekete Rajmund, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének tudományos munkatársa szerint a demokraták nemzeti konvencióján még bármi előfordulhat. A hét közepén az InforRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy mostanában egyre inkább Kamala Harris alelnök nevét említik mint lehetséges utód, és őt eleve erre szánták négy évvel ezelőtt, csakhogy annyira rossz teljesítményt nyújtott alelnökként, hogy az építése helyett inkább a nyilvánosság elől is eltüntették a ciklus első évének a közepétől.

Fekete Rajmund szerint esélyesebb jelölt lehet Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója, aki fiatal, 50 éves, és a demokratáknak mind a progresszív, mind a konzervatívabb, klasszikus szárnyához is kötődik. Rajta kívül rendre felbukkan Michelle Obama neve, de Barack Obama felesége mindig elutasítja ezeket a pletykákat. "Ismerve Michelle Obama hozzáállását és testtartását a politikához, én ezt elhiszem neki" – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan fejlődésnek indult a kínai autóipar, különösen az elektromos járművek területén jelentős az előretörés. Ennek okairól az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője, aki szerint kutatásban élen járnak, a gyártásuk olcsóbb, az akkumulátortechnológiában pedig óriásit léptek előre a kínaiak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: az egészségügyi rendszernek tanulnia kell a hibákból

Tisza-kormány: az egészségügyi rendszernek tanulnia kell a hibákból

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előző kormány Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációja miatt, miután az ügyészség felülbírálta a rendőrség korábbi elutasító döntését. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×