Infostart.hu
eur:
384.48
usd:
328.53
bux:
121308.37
2026. január 21. szerda Ágnes
2024. február 20-án a Los Angelesi- Repülőtéren készített kép Joe Biden ameirkai elnökről. Biden július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

Mi következhet Joe Biden visszalépése után?

Joe Biden vasárnap bejelentette, hogy nem indul Donald Trump ellen a választáson. A „hogyan továbbról” Magyarics Tamás és Fekete Rajmund Amerika-szakértők beszéltek nemrégiben az InfoRádióban.

Joe Biden visszalépésével az elnökjelölő konvenció úgymond nyitott konvenció lesz augusztus közepén – fogalmazott Magyarics Tamás Amerika-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Ebben az esetben a demokrata országos bizottság jelöl ki új elnökjelöltet – tette hozzá. A bizottságban minden tagállam demokrata pártszervezetének két vezetője, plusz még kétszáz másik ember foglal helyet, nagyjából négy-ötszáz emberről van szó, és ők bárkit kijelölhetnek. Ennek a hátulütője az, hogy ezt nagyjából szeptember közepéig kellene megvalósítani, ugyanis vannak olyan államok, amelyek már a választások előtt több mint 45 nappal kiküldik a szavazólapokat – magyarázta.

„De hogy még egy csavart vigyünk a dologba – folytatta a szakértő –, van még egy újabb lehetőség, legalábbis ezt vetette föl James Clyburn, aki a harmadik számú a képviselőházi demokrata hierarchiában, nagyon befolyásos, fekete politikus, és aki Joe Biden elnökségét nagymértékben elősegítette 2020-ban.

Clyburn azt mondta, még azt is el tudja képzelni, ha Biden most visszalép, akkor augusztus közepéig mini-előválasztásokat tartanak, hogy demokratikus színezetet adjanak a dolognak, amiben természetesen szabad lenne a gazda, mindenki, aki akar, indulhatna. Megint csak Harris óriási előnnyel indulna ebben az esetben, neki megvan az infrastruktúrája, Biden és Harris kapott kampányra pénzt nagy donoroktól, a többieknek meg gyakorlatilag nulláról kellene kezdeni. Mi itt dobálózunk a nevekkel, de Magyarországon többen ismerik ezeket a neveket, mint Amerika 90 százalékában bárki a saját államukon kívül. Nekik egy országos kampányt fölépíteni három-négy hét alatt abszolút kizárt, ez is egy elvi lehetőség lenne, demokratikus lenne, de nem lehet technikailag megcsinálni.”

Fekete Rajmund, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének tudományos munkatársa szerint a demokraták nemzeti konvencióján még bármi előfordulhat. A hét közepén az InforRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy mostanában egyre inkább Kamala Harris alelnök nevét említik mint lehetséges utód, és őt eleve erre szánták négy évvel ezelőtt, csakhogy annyira rossz teljesítményt nyújtott alelnökként, hogy az építése helyett inkább a nyilvánosság elől is eltüntették a ciklus első évének a közepétől.

Fekete Rajmund szerint esélyesebb jelölt lehet Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója, aki fiatal, 50 éves, és a demokratáknak mind a progresszív, mind a konzervatívabb, klasszikus szárnyához is kötődik. Rajta kívül rendre felbukkan Michelle Obama neve, de Barack Obama felesége mindig elutasítja ezeket a pletykákat. "Ismerve Michelle Obama hozzáállását és testtartását a politikához, én ezt elhiszem neki" – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Varga-Bajusz Veronika: ezek a leggyakoribb hibák a felsőoktatási felvételi beadásakor

Varga-Bajusz Veronika: ezek a leggyakoribb hibák a felsőoktatási felvételi beadásakor

December közepén indult a 2026 őszén kezdődő felsőoktatási képzések felvételi eljárása a felvi.hu oldalon. Bizonyos hibák gyakran előfordulnak a kitöltéskor, ezekről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára.

Januári rezsistopot jelentett be Orbán Viktor

A kormány átvállalja a családoktól a januári fűtésszámlákban jelentkező többletet a nagy hidegre való tekintettel – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.
Trump megszólalt Grönlandról, enyhül a nyomás a tőzsdéken

Trump megszólalt Grönlandról, enyhül a nyomás a tőzsdéken

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére. Az elnök kijelentései enyhítették némileg a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, és az amerikai piacok is kisebb felpattanást mutatnak. A menedékeszközök eközben jól teljesítenek, az arany ára új csúcsra emelkedett. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×