eur:
396.06
usd:
369.99
bux:
0
2024. június 26. szerda János, Pál
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Alapjogokért Központ: Brüsszelben figyelmen kívül hagyják a béke iránti igényt

A civil szervezet szerint a békepárti hangok elszigetelődése egyértelműen jelzi, hogy az unió eltávolodott az alapértékeitől és a saját polgáraitól.

Csütörtökön Brüsszelben tartották az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitáját - ahogy erről az Infostart korábban beszámolt. A vita fő tanulságainak egyike, hogy a háborús uszító megnyilvánulások, gondolatok, amelyek Brüsszelben vannak, felelőtlenek, és figyelmen kívül hagyják az európai polgárok valódi igényét: a békét - közölte az Alapjogokért Központ.

Kovács Attila, a központ európai uniós kutatási igazgatója szavait idézve azt írták, olyan vezetőkre és európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik elég bátrak ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is kimondják: békére van szükség az európai kontinensen, a háborús cselekményeket azonnal be kell szüntetni.

Csakis tárgyalásos úton van lehetőség a fennálló fegyveres-geopolitikai konfliktus rendezésére - hívták fel a figyelmet. A központ hangsúlyozta: június 9-én a polgárok kezében van a döntés, hogy kérnek-e a háborús uszításból.

"A józan észt képviselő politikai szereplők két okból sem vettek részt a vitán: egyrészt abban hisznek, hogy az európai politikai pártok helyett a tagállamoknak kell meghatározniuk az unió következő vezetőjének személyét, másrészt nem akarnak sorsközösséget vállalni a háborúpárti erőkkel" - olvasható a közleményben, amely szerint az Európai Unió és a NATO tovább szítják a háború lángjait.

"Ezen intézmények folyosóin most olyan háborús uszítók járnak-kelnek, akik kontinensünk békéjét és stabilitását fenyegetik" - hangsúlyozták.

Lajkó Fanni elemzőt idézve kitérnek arra is, hogy a békepárti hangok elszigetelődése egyértelműen jelzi, hogy az unió eltávolodott az alapértékeitől és a saját polgáraitól. Az elemző hangsúlyozta, hogy a vezetők föderalista törekvéseiktől elvakulva Ukrajnát helyezik előtérbe Európa belső stabilitásával szemben, úgy látszik, elfelejtették múltunk tanulságait, és a diplomáciát a pusztítással cserélnék fel.

Rögzítette: a magyar emberek továbbra is elkötelezettek az EU eredeti eszméje - a béke és a stabilitás projektje - mellett. "Fel kell emelkednünk és egy békét támogató többséget kell létrehoznunk, amely visszavezeti az uniót a helyes útra" - fogalmazott Lajkó Fanni.

Címlapról ajánljuk
Kiss J. László az Arénában: még ez a német kormány fog evickélni 2025 szeptemberéig

Kiss J. László az Arénában: még ez a német kormány fog evickélni 2025 szeptemberéig

Az EP-választás megmutatta a német politikai erőviszonyokat, a kormánypártok kisebbségbe kerültek, de így sem számít előre hozott választásokra Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az AfD jövőjéről, a lehetséges kancellárjelöltekről és arról, hogy a sorkötelezettség miért nem nyerő téma Németországban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.26. szerda, 18:00
Szalai Máté
Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca’Foscari Egyetem kutatója
Égett a forró drót Washington és Moszkva között, reagáltak az oroszok Trump béketervére – Háborús híreink szerdán

Égett a forró drót Washington és Moszkva között, reagáltak az oroszok Trump béketervére – Háborús híreink szerdán

Telefonon beszélt egymással Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter – 2023 márciusa óta nem volt ilyen beszélgetés. A Pentagon szerint a két fél a nyitott kommunikációs csatornák fenntartásának szükségességéről beszélt, az orosz védelmi minisztérium szerint arra figyelmeztették Washingtont, hogy tovább eszkalálhatják a konfliktust az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok. Donald Trump amerikai elnökjelölt két tanácsadója olyan béketervet tett le az asztalra, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás felpörgetésének fenyegetésével késztetné Oroszországot béketárgyalásokra. A Kreml úgy reagált, nyitottak a tárgyalásra a „harctéri realitások” tükrében, vagyis az elfoglalt területeket semmiképpen nem adják vissza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×