eur:
390.9
usd:
360.09
bux:
73174.1
2024. július 27. szombat Liliána, Olga
BERLIN, GERMANY - DECEMBER 17: Christian Democratic Unions (CDU) newly elected party chairman Friedrich Merz reacts during a press conference on December 17, 2021 in Berlin, Germany. (Photo by Filip Singer - Pool/Getty Images)
Nyitókép: Filip Singer - Pool/Getty Images

A CDU/CSU magasan vezeti a német pártok népszerűségi listáját, Merz is előretört

Ha Németországban most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a konzervatív pártszövetség fölényesen nyerne, a CDU és a CSU kétszer annyi szavazatra számíthatna, mint a legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata SPD.

Az elmúlt napokban az AfD párt állt a figyelem középpontjában, miután az észak-rajna-vesztfáliai legfelső közigazgatási bíróság első fokon hozott ítéletével helybenhagyta a szövetségi alkotmányhivatal indítványát: eszerint a 2013-ban alakult párt szélsőjobboldaliság gyanújával titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhető. Az AfD közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen.

A ZDF közszolgálati médium átfogó felmérése ugyanakkor arról tanúskodik, hogy noha a megkérdezettek háromnegyede, 73 százaléka az AfD-t szélsőjobboldalinak tartja, a betiltással 50 százalékuk nem ért egyet, azt csak a válaszadók 44 százaléka támogatná.

Mindennek ellenére a párt még mindig a második helyen áll, erősen lemaradva ugyan a CDU/CSU mögött, de megelőzve a szociáldemokrata pártot. Támogatottsága különösen az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban magas, amelyek közül háromban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban kora ősszel helyi parlamenti választásokat tartanak.

A parlamenti pártok népszerűségi listáját a CDU/CSU 31 százalékkal vezeti, 16 százalékkal áll az AfD a dobogó második, míg az SPD 15-tel a harmadik helyén. A három kormánypárt közül a Zöldek Pártja most vasárnap 13 százalékot kapna, míg a liberális Szabad Demokrata Párt az 5 százalékos küszöb határán "táncol".

Mivel az AfD-vel való esetleges koalíciótól valamennyi politika párt elzárkózott, a legnagyobb valószínűséggel a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció alakulhatna. Németországban a soron következő parlamenti választásokat jövő ősszel rendezik.

A hárompárti koalíció bizonyítványa továbbra is jóval gyengébb a közepesnél. A megkérdezettek 63 százaléka elégedetlen a kormány munkájával, míg 33 százalék ennél jobb értékelést adna.

A felmérés szerint "jót tett" a CDU-nak a párt múlt heti kongresszusa, illetve az azon elfogadott új program, amelynek főbb elemeit a bevándorlás és az iszlám szigorúbb kezelésével kapcsolatos törekvések jelentették.

Kongresszusi szereplése nyomán erőteljesen növekedett a pártelnök, Friedrich Merz támogatottsága.

Merz a CDU valószínű kancellárjelöltje is, a tényleges jelöltről azonban hivatalosan csak az őszi tartományi parlamenti választások nyomán születik döntés. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a legnagyobb konzervatív párt vezetője a korábbi hetedikről a harmadikra "tört fel" a politikusok népszerűségi listáján.

Ezt a listát egyébként változatlanul nagy fölénnyel a szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius vezet, aki foggal-körömmel harcol a liberális pénzügyminiszterrel, Christian Linderrel a katonai kiadások növeléséért. A megkérdezettek túlnyomó többsége Pistorius pártján van a szigorú takarékosságot hirdető Lindnerrel szemben. A válaszadók 67 százaléka van azon a véleményen, hogy növelni kell a Bundeswehr pénzügyi forrásait még abban az esetben is, ha ez más területeken megtakarítást igényel.

A többség támogatja azt a CDU kongresszusán megfogalmazott törekvést is, hogy szükség lenne a 2011-ben felfüggesztett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésére.

Az ország második legnépszerűbb politikusa a bajor CSU vezetője, Markus Söder, aki ugyanakkor már csak egy hajszállal előzi meg a CDU elnökét.

A felmérés kitért a küszöbönálló európai parlamenti választások iránti érdeklődésre. Ennek foka erőteljesen növekszik, a megkérdezettek 57 százaléka fontosnak tekinti a június 9-i szavazást. Ha azt most vasárnap rendeznék, a CDU/CSU 31, a Zöldek és az AfD egyaránt 15-15, az SPD 14, míg az FDP 4 százalékot kapna.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Tusnádfürdőn: 500 éve nem látott változás jön, világrendszerváltás lesz

Orbán Viktor Tusnádfürdőn: 500 éve nem látott változás jön, világrendszerváltás lesz

A miniszterelnök-pártelnök a 33. Bálványosi Szabadegyetemen tart előadást. Kifejtette, miért csak kívülről lehet békét kikényszeríteni Ukrajnában, miért folytat szemforgató és álságos politikát Lengyelország, miért támogatja annyi ország Oroszországot, mi a nagyság titka, miért elkerülhetetlen, hogy Ázsia legyen a világhatalom új központja. Orbán Viktor elmondta: elkészült egy 2030-nál hosszabb időtávra érő magyar nagystratégia.

Mészáros Krisztofer összetettben döntőre esélyes - percről percre az olimpiáról

Péntek este hivatalosan is megnyitották a 2024-es párizsi olimpiai játékokat, szombaton pedig már jó pár magyar sportoló is versenybe száll. Kézilabda, vízilabda, vívás, úszás, torna, sportlövészet, kerékpár, evezés, asztalitenisz - mindben szurkolhatunk a magyaroknak. Milák Kristóf repülőre ül. Már zajlanak az evezősök versenyei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.29. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×