Infostart.hu
eur:
388.76
usd:
330.17
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Spanyolország súlyos döntést hozott – vége az aranyvízumnak

Az aranyvízum több milliárd eurót hozott a letelepedési státuszt kereső ingatlanbefektetők révén, de megnehezítette a helyiek lakhatási, ingatlanvásárlási esélyeit.

A lakhatási válság megoldására irányuló egyre növekvő nyomásnak engedve Spanyolország közölte, hogy visszavonja „aranyvízumát”. Az aranyvízum egy olyan program volt, amely a gazdag külföldiek számára kínált ingatlanvásárlási lehetőségeket az országban. A drága ingatlanok azonban a helyi állampolgárok lakhatási esélyeit jelentősen csökkentetették, felhúzták a többi ingatlan árát is – írja a vg.hu.

Spanyolország mellett Portugália, Görögország és Írország is a 2012-es európai adósságválság kárvallottjai közé tartozott, égető szükségük volt pénzre, az ingatlanpiac felélénkítésének és a költségvetési hiány pótlására született meg az aranyvízum ötlete, amelynek jelentős gazdasági sikere volt.

Spanyolország 14 576 ilyen vízumot adott ki, olyan ingatlanbefektetőknek, akik legalább félmillió euró értékben vásároltak ingatlant az országban. Emellett a vízum megkönnyíti a nem európai állampolgárok számára az országban való, akár ötéves folyamatos tartózkodási jogosultságot, számos alkalommal anélkül, hogy az országban életvitelszerűen kellene élniük. Oroszországból, Kínából, a Közel-Keletről, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból is nagy számmal érkeztek befektetők.

A magas árak azonban kiszorították a helyi lakosság nagy részét az ingatlanpiacról. Ezt a helyzetet orvosolva több európai ország, köztük a spanyol kormány is úgy döntött, beszünteti a vízumprogramot, amivel igyekeznek felszámolni a lakáspiacot ért károkat. Portugália és Írország is leállította a vízumprogramot, Görögország azonban továbbra is él az aranyvízum adta lehetőséggel, de 500 ezer euróról 800 ezer euróra emeli a befektetési összeg küszöbét. A vízumokból 4,3 milliárd eurós bevételre tett szert a görög kormány mindössze két év alatt, 2021 és 2023 között.

Címlapról ajánljuk
Hétközi munkaszüneti „ünnepnapokat” sürget az ellenzék Németországban

Hétközi munkaszüneti „ünnepnapokat” sürget az ellenzék Németországban

Kevesebb mint két héttel az újév beköszönte előtt különös vita támadt német ellenzéki pártok és a kormányon lévő konzervatívok között. Az ellenzék szerint jövőre túl sok ünnepnap esik a hétvégére, amit hétközben pótolni kellene. A CDU/CSU szerint a "pótlást" jelenlegi gazdasági helyzetében aligha jöhet szóba.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×