Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Spanyolország súlyos döntést hozott – vége az aranyvízumnak

Az aranyvízum több milliárd eurót hozott a letelepedési státuszt kereső ingatlanbefektetők révén, de megnehezítette a helyiek lakhatási, ingatlanvásárlási esélyeit.

A lakhatási válság megoldására irányuló egyre növekvő nyomásnak engedve Spanyolország közölte, hogy visszavonja „aranyvízumát”. Az aranyvízum egy olyan program volt, amely a gazdag külföldiek számára kínált ingatlanvásárlási lehetőségeket az országban. A drága ingatlanok azonban a helyi állampolgárok lakhatási esélyeit jelentősen csökkentetették, felhúzták a többi ingatlan árát is – írja a vg.hu.

Spanyolország mellett Portugália, Görögország és Írország is a 2012-es európai adósságválság kárvallottjai közé tartozott, égető szükségük volt pénzre, az ingatlanpiac felélénkítésének és a költségvetési hiány pótlására született meg az aranyvízum ötlete, amelynek jelentős gazdasági sikere volt.

Spanyolország 14 576 ilyen vízumot adott ki, olyan ingatlanbefektetőknek, akik legalább félmillió euró értékben vásároltak ingatlant az országban. Emellett a vízum megkönnyíti a nem európai állampolgárok számára az országban való, akár ötéves folyamatos tartózkodási jogosultságot, számos alkalommal anélkül, hogy az országban életvitelszerűen kellene élniük. Oroszországból, Kínából, a Közel-Keletről, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból is nagy számmal érkeztek befektetők.

A magas árak azonban kiszorították a helyi lakosság nagy részét az ingatlanpiacról. Ezt a helyzetet orvosolva több európai ország, köztük a spanyol kormány is úgy döntött, beszünteti a vízumprogramot, amivel igyekeznek felszámolni a lakáspiacot ért károkat. Portugália és Írország is leállította a vízumprogramot, Görögország azonban továbbra is él az aranyvízum adta lehetőséggel, de 500 ezer euróról 800 ezer euróra emeli a befektetési összeg küszöbét. A vízumokból 4,3 milliárd eurós bevételre tett szert a görög kormány mindössze két év alatt, 2021 és 2023 között.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×