Infostart.hu
eur:
354
usd:
309.69
bux:
0
2026. július 7. kedd Apollónia
Nyitókép: Pixabay

Spanyolország súlyos döntést hozott – vége az aranyvízumnak

Az aranyvízum több milliárd eurót hozott a letelepedési státuszt kereső ingatlanbefektetők révén, de megnehezítette a helyiek lakhatási, ingatlanvásárlási esélyeit.

A lakhatási válság megoldására irányuló egyre növekvő nyomásnak engedve Spanyolország közölte, hogy visszavonja „aranyvízumát”. Az aranyvízum egy olyan program volt, amely a gazdag külföldiek számára kínált ingatlanvásárlási lehetőségeket az országban. A drága ingatlanok azonban a helyi állampolgárok lakhatási esélyeit jelentősen csökkentetették, felhúzták a többi ingatlan árát is – írja a vg.hu.

Spanyolország mellett Portugália, Görögország és Írország is a 2012-es európai adósságválság kárvallottjai közé tartozott, égető szükségük volt pénzre, az ingatlanpiac felélénkítésének és a költségvetési hiány pótlására született meg az aranyvízum ötlete, amelynek jelentős gazdasági sikere volt.

Spanyolország 14 576 ilyen vízumot adott ki, olyan ingatlanbefektetőknek, akik legalább félmillió euró értékben vásároltak ingatlant az országban. Emellett a vízum megkönnyíti a nem európai állampolgárok számára az országban való, akár ötéves folyamatos tartózkodási jogosultságot, számos alkalommal anélkül, hogy az országban életvitelszerűen kellene élniük. Oroszországból, Kínából, a Közel-Keletről, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból is nagy számmal érkeztek befektetők.

A magas árak azonban kiszorították a helyi lakosság nagy részét az ingatlanpiacról. Ezt a helyzetet orvosolva több európai ország, köztük a spanyol kormány is úgy döntött, beszünteti a vízumprogramot, amivel igyekeznek felszámolni a lakáspiacot ért károkat. Portugália és Írország is leállította a vízumprogramot, Görögország azonban továbbra is él az aranyvízum adta lehetőséggel, de 500 ezer euróról 800 ezer euróra emeli a befektetési összeg küszöbét. A vízumokból 4,3 milliárd eurós bevételre tett szert a görög kormány mindössze két év alatt, 2021 és 2023 között.

Címlapról ajánljuk

Megfelel-e a jogállamiság követelményeinek - Sulyok Tamás dokumentuma nyilvánosságra került

Közzétette a köztársasági elnök a Velencei Bizottságnak küldött beadványát hétfőn. A Sándor-palota a honlapján olvasható 22 oldalas angol nyelvű dokumentumban Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy mondja ki: összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal az a tervezett alkotmánymódosítás, amely idő előtt megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását, és jogszerű-e egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.
Visszatért a rossz hangulat a tőzsdékre, nagy esés Dél-Koreában

Visszatért a rossz hangulat a tőzsdékre, nagy esés Dél-Koreában

A tegnapi napot ugyan még pluszban zárták az amerikai tőzsdék, reggelre azonban máris nagyobb esés látszik kibontakozni az ázsiai tőzsdéken, a dél-koreai Kospi-index ráadásul több mint 8 százalékot veszített értékéből a Samsung jelentését követően. Ez azt vetíti előre, hogy fokozódhat a nyomás a technológiai részvényeken (különösen a chipgyártókon) a világ többi pontján is. Ezt követően Európában kisebb emelkedésre, Amerikában azonban már esésre van kilátás. Ami a gazdasági eseményeket illeti, ma a magyar inflációs adat kerülhet a figyelem középpontjába, a KSH ugyanis közzéteszi a júniusi fogyasztóiár-indexet. Az MNB ezzel párhuzamosan a nemzetközi tartalékok állományáról számol be. Németországban a májusi ipari termelés, az Egyesült Államokban pedig a külkereskedelmi mérleg jelenik meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×