A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy hazánk idei EU-elnökségére különleges és nehéz időszakban fog sor kerülni.

Aláhúzta: egyrészt európai parlamenti választásokat tartanak, amihez minden jelen lévő állam komoly várakozásokat fűz, még ha ezek eltérők is, másrészt súlyos kihívásokkal teli éveket él most a kontinens, a közösség rossz formában van, ezért elejét kell venni a helyzet további romlásának. Szavai szerint ehhez meg kell erősíteni a biztonságot, illetve új lendületet kell adni az Európai Uniónak, ezért ezek központi célkitűzései lesznek a júliusban kezdődő magyar elnökségi félévnek.

Szijjártó Péter utóbbi kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyugat-balkáni államok integrációja friss energiát hozhatna az EU-ba, és ezen a téren a közép-európai tagországoknak különleges felelősségük van. Arról számolt be, hogy a térség országai nyíltan és valóban támogatják a bővítést, miközben több más szereplő nyilvánosan rendre pártolóként tünteti fel magát, de valójában csak akadályozza a folyamatot.

"Mi, magyarok, mindent meg fogunk tenni azért, hogy közelebb hozzuk a nyugat-balkáni országokat az Európai Unióhoz" - fogalmazott.
Az ukrajnai helyzetről szólva emlékeztetett arra, hogy hazánk a szomszédban közvetlenül szembesül a háború negatív hatásaival, amit jól példáz egyebek mellett, hogy több mint egymillió menekült érkezett onnan az országba. Megismételte, hogy egyik fél sem képes nyerni a csatatéren, ezért kizárólag tárgyalásokkal érhet véget a fegyveres konfliktus, a kérdés csupán az, hogy mikor, márpedig jobb lenne előbb, mint utóbb. "Minél előbb lesz tűzszünet és béketárgyalás, annál kevesebb ember hal meg, annál kisebb a pusztítás" - mondta. "Ezért továbbra is a béke mellett, az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megindítása mellett fogunk felszólalni" - tette hozzá.