Infostart.hu
eur:
386.08
usd:
331.51
bux:
119504.32
2026. január 14. szerda Bódog
Mette Frederiksen ügyvivő dán miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt miniszterelnök-jelöltje sajtóértekezletet tart a hivatalos kormányfői rezidencián, a Koppenhágától északra fekvő Marienborgban 2022. december 14-én. Frederiksen az előző este bejelentette az új dán kormánykoalíció megalakulását, amelyet hetekig húzódó koalíciós tárgyalások előztek meg. A kabinet a szociáldemokraták, a liberális-konzervatív Liberális Párt (Venstre) és a centrista Mérsékelt párt képviselőiből fog állni, tagjai a következő napon mutatkoznak be.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Brutális összegből fejleszti haderejét Dánia, nőket is besoroznak

Dánia további 40,5 milliárd dán koronát (2147 milliárd forint) szán védelmi kiadásokra a következő öt évben – közölte a dán kormány szerdán, miután bemutatta hadereje megerősítésének terveit.

„Dániában nem azért fegyverkezünk, mert háborút, pusztítást vagy szenvedést akarunk. Most azért fegyverkezünk, hogy elkerüljük a háborút egy olyan világban, ahol a nemzetközi rendet kihívás elé állítják” – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

A kormányfő elmondta azt is, a hadsereg átalakításának részeként növelnék a sorkatonák számát és most először nőket is behívnak. Ez utóbbival kapcsolatban aláhúzta: a kormány „a nemek közti teljes egyenlőségre törekszik”. Emellett négy hónapról 11 hónapra növelnék a sorkatonai szolgálat idejét.

Dániában mind ez idáig elvileg minden fizikailag alkalmas, 18 évesnél idősebb férfinek kötelező teljesítenie a katonai szolgálatot, de mivel kellő számú önkéntes jelentkezik a hadseregbe, a sorozásnál sorsolással döntik el, hogy kik kapnak behívót, ezért nem mindenki teljesíti a sorkatonai szolgálatot.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter elmondta: a módosítások 2026-ban léphetnek érvénybe.

A mostani haderőfejlesztés a tavaly bejelentett, nagyszabású katonai költségvetéshez adódik hozzá, amelyben

Dánia azt vállalta hogy 155 milliárd dán koronát (8157 milliárd forint) fordít védelmi kiadásokra a következő tíz évben.

Dánia a hidegháborút követően visszafogta katonai képességeit, ám az ukrajnai háború hatására a kormány ígéretének megfelelően úgy határozott, hogy a védelmi és biztonsági kiadásokat tartósan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emeli 2030 végéig és további haderőfejlesztést jelentett be.

A NATO elvárása szerint a tagországok költségvetésében a védelmi kiadásoknak el kell érniük a GDP 2 százalékát, amit az alapító tag Dánia a tavaly bejelentett összeggel már teljesít. A dán kormánytöbbség által támogatott előirányzat meghatározza a jövőbeni fejlesztések kereteit, míg a tényleges beszerzésekről folyamatosan egyeztetnének.

Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×