Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.99
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Mette Frederiksen ügyvivő dán miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt miniszterelnök-jelöltje sajtóértekezletet tart a hivatalos kormányfői rezidencián, a Koppenhágától északra fekvő Marienborgban 2022. december 14-én. Frederiksen az előző este bejelentette az új dán kormánykoalíció megalakulását, amelyet hetekig húzódó koalíciós tárgyalások előztek meg. A kabinet a szociáldemokraták, a liberális-konzervatív Liberális Párt (Venstre) és a centrista Mérsékelt párt képviselőiből fog állni, tagjai a következő napon mutatkoznak be.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Brutális összegből fejleszti haderejét Dánia, nőket is besoroznak

Dánia további 40,5 milliárd dán koronát (2147 milliárd forint) szán védelmi kiadásokra a következő öt évben – közölte a dán kormány szerdán, miután bemutatta hadereje megerősítésének terveit.

„Dániában nem azért fegyverkezünk, mert háborút, pusztítást vagy szenvedést akarunk. Most azért fegyverkezünk, hogy elkerüljük a háborút egy olyan világban, ahol a nemzetközi rendet kihívás elé állítják” – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

A kormányfő elmondta azt is, a hadsereg átalakításának részeként növelnék a sorkatonák számát és most először nőket is behívnak. Ez utóbbival kapcsolatban aláhúzta: a kormány „a nemek közti teljes egyenlőségre törekszik”. Emellett négy hónapról 11 hónapra növelnék a sorkatonai szolgálat idejét.

Dániában mind ez idáig elvileg minden fizikailag alkalmas, 18 évesnél idősebb férfinek kötelező teljesítenie a katonai szolgálatot, de mivel kellő számú önkéntes jelentkezik a hadseregbe, a sorozásnál sorsolással döntik el, hogy kik kapnak behívót, ezért nem mindenki teljesíti a sorkatonai szolgálatot.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter elmondta: a módosítások 2026-ban léphetnek érvénybe.

A mostani haderőfejlesztés a tavaly bejelentett, nagyszabású katonai költségvetéshez adódik hozzá, amelyben

Dánia azt vállalta hogy 155 milliárd dán koronát (8157 milliárd forint) fordít védelmi kiadásokra a következő tíz évben.

Dánia a hidegháborút követően visszafogta katonai képességeit, ám az ukrajnai háború hatására a kormány ígéretének megfelelően úgy határozott, hogy a védelmi és biztonsági kiadásokat tartósan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emeli 2030 végéig és további haderőfejlesztést jelentett be.

A NATO elvárása szerint a tagországok költségvetésében a védelmi kiadásoknak el kell érniük a GDP 2 százalékát, amit az alapító tag Dánia a tavaly bejelentett összeggel már teljesít. A dán kormánytöbbség által támogatott előirányzat meghatározza a jövőbeni fejlesztések kereteit, míg a tényleges beszerzésekről folyamatosan egyeztetnének.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×