eur:
411.16
usd:
392.23
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Mette Frederiksen ügyvivő dán miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt miniszterelnök-jelöltje sajtóértekezletet tart a hivatalos kormányfői rezidencián, a Koppenhágától északra fekvő Marienborgban 2022. december 14-én. Frederiksen az előző este bejelentette az új dán kormánykoalíció megalakulását, amelyet hetekig húzódó koalíciós tárgyalások előztek meg. A kabinet a szociáldemokraták, a liberális-konzervatív Liberális Párt (Venstre) és a centrista Mérsékelt párt képviselőiből fog állni, tagjai a következő napon mutatkoznak be.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Brutális összegből fejleszti haderejét Dánia, nőket is besoroznak

Dánia további 40,5 milliárd dán koronát (2147 milliárd forint) szán védelmi kiadásokra a következő öt évben – közölte a dán kormány szerdán, miután bemutatta hadereje megerősítésének terveit.

„Dániában nem azért fegyverkezünk, mert háborút, pusztítást vagy szenvedést akarunk. Most azért fegyverkezünk, hogy elkerüljük a háborút egy olyan világban, ahol a nemzetközi rendet kihívás elé állítják” – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

A kormányfő elmondta azt is, a hadsereg átalakításának részeként növelnék a sorkatonák számát és most először nőket is behívnak. Ez utóbbival kapcsolatban aláhúzta: a kormány „a nemek közti teljes egyenlőségre törekszik”. Emellett négy hónapról 11 hónapra növelnék a sorkatonai szolgálat idejét.

Dániában mind ez idáig elvileg minden fizikailag alkalmas, 18 évesnél idősebb férfinek kötelező teljesítenie a katonai szolgálatot, de mivel kellő számú önkéntes jelentkezik a hadseregbe, a sorozásnál sorsolással döntik el, hogy kik kapnak behívót, ezért nem mindenki teljesíti a sorkatonai szolgálatot.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter elmondta: a módosítások 2026-ban léphetnek érvénybe.

A mostani haderőfejlesztés a tavaly bejelentett, nagyszabású katonai költségvetéshez adódik hozzá, amelyben

Dánia azt vállalta hogy 155 milliárd dán koronát (8157 milliárd forint) fordít védelmi kiadásokra a következő tíz évben.

Dánia a hidegháborút követően visszafogta katonai képességeit, ám az ukrajnai háború hatására a kormány ígéretének megfelelően úgy határozott, hogy a védelmi és biztonsági kiadásokat tartósan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emeli 2030 végéig és további haderőfejlesztést jelentett be.

A NATO elvárása szerint a tagországok költségvetésében a védelmi kiadásoknak el kell érniük a GDP 2 százalékát, amit az alapító tag Dánia a tavaly bejelentett összeggel már teljesít. A dán kormánytöbbség által támogatott előirányzat meghatározza a jövőbeni fejlesztések kereteit, míg a tényleges beszerzésekről folyamatosan egyeztetnének.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×