Katonai nyelven szólva a hadászati kezdeményezés - magyarán, hogy ki indítja a támadásokat - október közepe óta egyértelműen az oroszok kezében van – vélekedett az InfoRádióban Kaiser Ferenc, az NKE egyetemi docense.
A biztonság- és védelempolitikai szakértő ismertette, hogy a front keleti szakaszán támadnak az oroszok, ez nagyjából illeszkedik ahhoz a deklarált moszkvai célkitűzéshez, hogy Donyeck és Luhanszk ukrán megyéket teljes egészében – orosz szóhasználat szerint – felszabadítsák, azaz megszállják. Nagyon heves harcok vannak, mérsékelt sikerekkel északkeleten, nem messze Harkivtól. Itt van egy ukrán kiszögellés, ahol az ukrán erők állásai benyomulnak az orosz vonalakba. Nagyon komoly harcok vannak még mindig Bahmut térségében. Az oroszok további területeket igyekeznek elfoglalni. A leghevesebb harcok a keleti frontszakasz déli részén vannak; Donyeck város környékén szinte mindenhol kisebb-nagyobb, esetenként pár tucattól egy-kétszáz méterig terjedő előretörést értek el az elmúlt hetekben az orosz erők.
Kaiser Ferenc külön kiemelte az Avgyijiivka környékén zajló harcokat, ahol a várost már három irányból körbevették az orosz csapatok. Szerinte csak úgy lehetne megmenteni az ott harcoló ukrán egységeket, ha kiürítik a várost, de erre egyelőre nem lát politikai akaratot. "Ezért fennáll a veszélye annak, hogy elvágják az ott lévő legalább egy dandárnyi, tehát körülbelül 2500-3000 ukrán katonát a hadseregtől, mert nagyon keskeny földnyelven lehet már csak elérni a várost tartó erőket, és a városba is betörtek már az orosz csapatok" – mondta.
Arról is beszámolt, hogy az arcvonal keleti részén, Vuhledar térségében már nem olyan heves a harcok intenzitása, de ott is inkább az orosz erők támadnak, ami a szakember számára nem meglepő: az ukránok komoly lőszer- és hadianyag-ellátási gondokkal küszködnek, a nyugati támogatás, főleg az amerikai, igencsak leapadt az elmúlt időszakban.
"Az orosz erőknek inkább csak az a céljuk, hogy az ukránok ne tudjanak erőket átmozgatni a keleti frontra. Van viszont egy rész, ahol igaz, hogy minimális erőkkel, de az ukránok tudnak sikereket felmutatni, ez a Dnyeper folyó mentén, nem messze Herszon városától látható, 500 és 1000 katona közötti létszámban kialakítottak egy kisebb hídfőt a folyó keleti partján, nagyon komoly drónképességekkel megtámogatva" – ecsetelte Kaiser Ferenc, hozzátéve, ez inkább csak "tüske az oroszok oldalában".
A terep az elmondása szerint kicsit mocsaras, kicsit vizenyős, tehát
nehéz haditechnikai eszközöket az oroszok annyira nem tudnak bevetni, de az ukránok sem.
"Amit most látunk, az kicsit hasonló az első világháborúhoz, állásharc, lövészárok-háború, irgalmatlan vérveszteségek, főleg a rohamozó orosz erők részéről, bár Avgyijivkánál már a veszteségek abból adódnak az ukrán oldalon, hogy valahogy be kell juttatni a lőszert, üzemanyagot, élelmiszert a városba, és azt a keskeny földnyelvet, amelyen ezt meg lehetett oldani, folyamatosan lövi az orosz tüzérség."
Hogy meddig tarthat a háború, azt szerinte még mindig nem lehet megmondani.
"Sok minden függ például az amerikai elnökválasztástól is. Mondjuk bármit is mond most Trump, az választási kampánybeszéd, nem gondolnám, hogy egy republikánus vezetésű Egyesült Államok teljesen leállítaná Ukrajna támogatását, de valószínűleg jelentősen csökkenne, márpedig az ukránoknak elképesztő mennyiségű hadianyagra van szükségük, nagyon komoly mennyiségű alkatrészre a drónokhoz, tehát
nyugati fegyverszállítások és nyugati technológiai transzfer nélkül Ukrajna nem valószínű, hogy még évekig tudna háborúzni. Nem is biztos, hogy akar."
Az ukrán gazdaságban pokoli károkat okozott eddig is a háború, 8 és 10 millió közé becsülik azoknak az ukránoknak a számát, akik elmenekültek az országból, alig születik gyerek. Ukrajna számára ez a háború egyre inkább – szó szerint – a nemzethalált is felvetheti Kaiser Ferenc szerint.
"Nagyon sikeresen védekeznek, annak a valószínűsége, hogy az ukrán haderő összeroppan, nem túl nagy, viszont most már abban a legtöbb szakértő egyetért, tán csak Volodimir Zelenszkij elnök nem hajlandó tudomásul venni, hogy a jelenlegi erőviszonyok mellett annak a valószínűsége, hogy Ukrajna jelentős területeket fel tudjon szabadítani, nagyon csekély. Tehát itt igazából politikai kérdésről van szó, le kéne ülni tárgyalni" – vetette fel a szakértő, hozzátéve, nagyon fontos, hogy
Oroszország szavakban nagyon akar tárgyalni, viszont a valóságban meg nem, mert az idő Moszkvának kedvez.
"Oroszország területét minimálisan érinti a háború, Oroszország gazdasága nagyon komoly veszteségeket szenvedett, de a harmadik világbeli országokkal folytatott kereskedelem, főleg az Indiában, Kínában eladott termékek, kőolaj, földgáz révén a gazdaság azért túl fog élni. Az embervesztesége is bár jóval jelentősebb, mint az ukrán, de több mint három és félszer népesebb ország" – mondta Kaiser Ferenc, és hozzátette, Moszkva most is úgy háborúzik, ahogy szokott,
a kisebbségeket küldi a vágóhídra,
tehát az orosz lakosságot ez kevésbé érinti.
Végső soron szerinte Oroszország nem nagyon akar békét kötni, mert "Moszkva nyilván azon van, hogy a lehető legtöbbet elrabolja Ukrajnától, területet és népességet is". Az ország maradék része meg megy a NATO-ba és az EU-ba, onnantól viszont Oroszország már aligha háborúzik NATO-tag ellen a szakértő szerint, mivel az nukleáris háborúhoz vezetne már.
