Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes
Drónok. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Ukrán miniszter: Moszkvát és Szentpétervárt is elérik a drónjaink

Ukrajna az idén olyan nagy hatótávolságú drónok ezreit fogja gyártani, amelyek képesek lesznek elérni Oroszország távoli térségeit is - közölte hétfőn Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, digitális fejlesztési miniszter.

Fedorov a Reutersnek nyilatkozva elmondta: már most tíz olyan cég működik, amelyek drónjai képesek elérni Moszkvát, illetve Szentpétervárt. A harci drónok gyártásáról szólva kiemelte, hogy rohamosan bővül az önmegsemmisítő drónok kategóriája 300, 500, 700 és 1000 kilométeres hatótávolsággal. Hozzátette, hogy két éve ezek a kategóriák még nem is léteztek.

A miniszter szerint az orosz olajlétesítmények ellen az utóbbi időben végrehajtott csapások a kijevi vezetés előrelépését jelzik a drónpiac gyors deregulációjában, illetve növekvő finanszírozásában, miközben

az állam kockázati befektetőként van jelen ezen a piacon.

Az állami BRAVE1 kezdeményezés keretében mintegy 2,5 millió dollár (900 millió forint) támogatást gyűjtöttek össze a hadiipari startup-cégek számára tavaly, s ezen összeg nagyjából tízszeresét tervezik elkülöníteni erre az idén - tette hozzá. Oroszországgal ellentétben, ahol a dróngyártás túlnyomó részben állami kézben van, Ukrajnában magánvállalatok dominálnak a pilóta nélküli harceszközök termelésében.

Fedorov továbbá azt hangsúlyozta, egyetért Kirilo Budanovval, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetőjével, miszerint a kijevi vezetés "bizonyos paritást ért el" Moszkvával, ami a nagy hatótávolságú drónok termelését illeti.

A miniszter közölte, hogy több mint 300 ezer - különböző típusú - drónra adtak le rendelést tavaly, és több mint 100 ezret küldtek a frontra, nem számítva az önkéntes adományokat, amelyek "jelentős hozzájárulást" jelentettek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy

Ukrajna az idén egymillió úgynevezett élőképes, FPV-drónt tervez gyártani, amelyek előállítása viszonylag olcsó, és nagy számban kerülnek bevetésre mindkét fél által a frontvonalakon.

Ukrajna mintegy 20 ezer drónkezelőt képzett ki, mióta elindította vonatkozó katonai kiképzőprogramját 2023-ban az ország mintegy 20 magániskolájában. Zelenszkij hétfőn aláírta az ukrán parlament február 6-án jóváhagyott rendeleteit, amelyekkel újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot, valamint az általános mozgósítást május 13-ig.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×