eur:
391.09
usd:
366.62
bux:
68142.02
2024. május 1. szerda Fülöp, Jakab
London, 2023. november 13.David Cameron volt miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról 2023. november 13-án, miután Rishi Sunak brit miniszterelnök külügyminiszterré nevezte ki. Cameron kinevezésének közvetlen előzményeként Sunak menesztette Suella Bravermant a belügyminiszteri tisztségről, és utódjaként James Cleverly eddigi külügyminisztert nevezte ki.
Nyitókép: MTI/AP/PA/James Manning

A volt gyarmattartó Nagy-Britannia a kétállami rendezést követeli Izraelben

David Cameron brit külügyminiszter szerint a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban.

Cameron a londoni alsóház külügyi bizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: nincs olyan tűzszünet, amely "az idők végezetéig" fenntartható lenne, ha a láthatáron nem látszik a teljes körű politikai megoldás lehetősége.

Arra a kérdésre, hogy lát-e akár csupán "halovány esélyt" a kétállami megoldásra, a londoni külügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: reménykedni kell abban, hogy ez a megoldás kivitelezhető, mivel a válságok általában bizonyos lehetőségeket is teremtenek az előrelépésre.

A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény - amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is - intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.

Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely Izrael területén jön létre.

Hotoveli a Sky News-interjúban kijelentette azt is, hogy Izrael most már nem fogadja el a kétállami megoldást.

Nem sokkal később, az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy Izrael a Gázai övezet megsemmisítésére törekszik-e - az izraeli nagykövet úgy kérdezett vissza, hogy "tud más megoldást?".

Az alsóház külügyi bizottságának egyik tagja a keddi meghallgatáson megkérdezte Cameront, hogy szerinte az izraeli nagykövet "rögtönzött-e", vagy az izraeli kormány nevében beszélt.

A brit külügyminiszter válaszában kijelentette: reméli, hogy nem ez az izraeli kormány álláspontja, mert "nem ez a megfelelő hozzáállás".

Kijelentette azt is, hogy véleménye szerint a Gázai övezet északi térségében a konfliktus gyakorlatilag véget ért, így "nagyon jó lenne", ha Izrael ott helyreállítaná a víz- és az áramszolgáltatást.

Cameron nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kapott-e szakértőitől olyan jogi állásfoglalást, amely szerint Izrael a hadműveletek során megsértette a nemzetközi jogot. Hozzátette ugyanakkor: aggasztja az a lehetőség, hogy Izrael végrehajthatott olyan katonai akciókat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.

A brit külügyminiszter szerint a gázai konfliktus eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról, és ebben a helyzetben Kijev elsődleges támogatóinak, köztük Nagy-Britanniának az a feladatuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben az előtérben tartsák Ukrajna további megsegítésének ügyét.

Cameron elmondta: Rishi Sunak miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásban áll arról, hogy "mozgósítani kell" az Ukrajnának szánt fegyverek gyártási kapacitását.

Hozzátette: a brit politikában nem képezi olyan mértékben vita tárgyát Ukrajna további támogatása, mint az Egyesült Államokban és más országokban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×