Az INSA közvélemény-kutató intézet által közzétett adatok szerint a parlamenti pártok vezető politikusainak húszas rangsorában a szociáldemokrata kancellár az eddigi tizenharmadikról a tizenhetedik helyre esett vissza. A népszerűtlenség tekintetében immár csak három poltikus "körözi le" őt, ráadásul egyikük szociáldemokrata párttársa, a belügyminiszter Nancy Faeser. A másik kettő pedig a radikális jobboldali AfD párt, illetve a végnapjait élő Baloldal Pártjának egy-egy vezető politikusa.
Miközben Scholz egyre lejjebb csúszik a "ranglistán", szilárdan őrzi listavezető pozícióját az ugyancsak szociáldemokrata Boris Pistorius védelmi miniszter, míg a második helyre az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU kisebbik pártjának vezetője, a keresztényszocialista Markus Söder bajor miniszterelnök jött fel.
A szociáldemokrata kancellár számára aligha jelenthet vigaszt, hogy a húszas listán csupán kevéssel előzik meg őt a másik két koalíciós párt legtekintélyesebb politikusai, így a zöldpárti Robert Habeck gazdasági és Annalena Baerbock külügyminiszter, valamint a szabad demokrata Christian Lindner pénzügyminiszter.
Politikusaival együtt tovább csökkent a három közül két kormánykoalíciós párt támogatottsága is. Az INSA felmérése szerint az SPD jelenleg 15,5 százalékon áll, míg a Zöldek 12,5 százalékon. A két párt eddigi legrosszabb teljesítménye a jelenlegi jogalkotási időszakban. A kormánypártok közül egyedül a szabad demokrata FDP "erősödött" , az eddigi 5-ről 6 százalékra jött fel
A két listavezető hosszú idő óta a konzervatív CDU/CSU, valamint az ugyancsak ellenzéki AfD. Az előbbinek 30,5 százalékot, míg az utóbbinak 22 százalékot mértek.
Az intézet vezető kutatója szerint Scholz rohamos tekintélyvesztése nem sokkal az ukrajnai orosz háború kitörése után kezdődött. A fő ok az energiaellátás biztonságáért való erősödő aggodalom volt. A kormány támogatottsága ezt követően – nem utolsósorban a belső viszályok miatt is – rohamosan csökkent. A november közepén született,
a koalíció korábbi költségvetési döntéseit alkotmányellenesnek minősítő alkotmánybírósági döntés pedig egyfaija kegyelemdöfést jelentett.
Az ezzel kapcsolatos szerdai rendkívüli parlamenti ülés, az előre beharangozott kancellári expozé szakértők szerint csak tovább rontott a kancellár és az általa vezetett kormány megítélésén. Egybehangzó értékelések szerint Olaf Scholz adós maradt a rendkívül szigorú takarékosságra kényszerítő gazdasági válságból történő kilábalás vázolásával.
A vitával foglalkozó kommentárok leginkább Scholz és az ellenzéki CDU elnöke, Friedrich Merz közötti pengeváltást emelték ki. Merz, aki a konzervatívok kancellárjelöltje is, teljes mértékben alkalmatlannak minősítette Olaf Scholzot a kancellári tisztség betöltésére, és több más gúnyos jelző mellett
"a hatalom vízvezetékszerelőjének" nevezte őt.
Konkrét előmozdító javaslattal azonban általános vélekedés szerint a CDU-elnök sen állt elő. Scholz pedig Merz bírálatait sajátosan csupán annyira érdemesítette, hogy azokat – mint fogalmazott – "dicséretnek" tekinti. Szakértők szerint a parlamenti vita a kialakult súlyos helyzeten semmit nem segített.
