Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Palesztin nők sírnak egy izraeli légicsapásban megrongálódott lakóház ablakában a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. november 20-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

A Hamász és Joe Biden is közelgő tűzszünetről beszélt

És még John Kirby is.

Joe Biden amerikai elnök szerint közel lehet egy olyan megállapodás, amelynek keretében a Hamász szabadon engedné a túszokat. Ezt támasztja alá az is, hogy a korábbi túszkiszabadításokat is elősegítő Nemzetközi Vöröskereszt vezetője is Katarba utazott, hogy találkozzon a Hamásszal. A BBC jeruzsálemi tudósítója szerint egy esetleges megállapodás lépcsőzetes lehet:

a túszok egy-egy csoportját szabadítanák ki egyszerre, tartós tűzszünetért cserébe,

írta a hvg.hu. Korábban John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője is azt mondta, hogy a tárgyaló felek közelednek a megállapodáshoz a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátása ügyében.

Iszmail Haníje, a Hamász vezetője a Telegramon írt arról, hogy közel van a megállapodás. A mozgalom átadta válaszát a katari testvéreinek és a közvetítőknek, és közel vagyunk a fegyverszüneti megállapodáshoz – fogalmazott a Hamász-vezér, de további részleteket nem árult el.

A Hamász egy másik tisztségviselője, Isszat er-Resík az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak azt mondta, a tárgyalások elsősorban a tűzszünet hosszúságáról, a Gázai övezetbe szállítandó segélyekről és az izraeli túszok, valamint az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok elengedéséről szólnak.

Mindkét oldal egyetért a nők és gyerekek elengedésében, a megbeszélések eredményét pedig az egyeztetésekben közvetítői szerepet vállaló katari kormány jelenti majd be - tudósított Resík közléséről az MTI.

Az elhurcolt, Gázában fogva tartott izraeliek ügyében napok óta folynak megbeszélések. Mikál Hercog, Izrael washingtoni nagykövete vasárnap, az ABC amerikai hírtelevízióban azt mondta, reméli, hogy napokon belül egyezségre jutnak, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnök pedig szintén azt közölte, a felek között már csak "egészen apró" vitás kérdések maradtak.

Jon Finer, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója mindazonáltal arra figyelmeztetett, "semmiben nincs megegyezés, amíg mindenben nem születik megegyezés".

(A nyitóképen: Palesztin nők sírnak egy izraeli légicsapásban megrongálódott lakóház ablakában a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. november 20-án.)

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×