Csalódtak azok, akik valami rendkívülit vártak a német kancellár televíziós interjújától. A ZDF kérdéseire válaszolva Olaf Scholz megismételte az általa korábban hangoztatottakat, legyen szó akár Ukrajna támogatásáról, akár a legális, illetve az illegális bevándorlás kezeléséről. Sokkal nagyobb visszhangot váltott ki az interjúval egyidőben nyilvánosságra hozott felmérés, amelyből kitűnt, hogy a többség a kancellárt gyengekezű vezetőnek tartja.

A közszolgálati televíziónak nyilatkozva a szociáldemokrata kancellár "szokott formáját" hozta. Nyugodt volt, jó kedélyű, és higgadtan válaszolt minden kérdésre. Ukrajnával kapcsolatban a békét célzó tárgyalások szükségességét hangsúlyozta. Scholz szerint

a csaknem másfél éve tartó háború befejezéséhez diplomáciai megoldásra van szükség, csakis a tárgyalások vezethetnek el a békéhez.

Ebből a szempontból a közelmúltban a szaúd-arábiai Dzsiddában tartott béketárgyalásokat rendkívül fontosnak, ugyanakkor csak a "kezdetnek" nevezte.

Üdvözölte, hogy – ha Oroszország nem is – a tárgyalásokon afrikai és latin-amerikai országok mellett részt vettek Kína képviselői is. Az ilyen megbeszéléseket a kancellár szerint folytatni kell.

Nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy csapatait vonja ki Ukrajnából – jelentette ki, utalva arra, hogy béke csakis ennek nyomán érhető el. Ezúttal is hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is kész a legkorszerűbb fegyverekkel támogatni az ostromlott országot.

A Kijev által május óta kért Taurus cirkálórakéták lehetséges szállításával kapcsolatban azonban nem foglalt egyértelmű állást. A kitűzött célt akár több száz kilométeres távolságban is megsemmisíteni képes "robotrepülőgépek" szállítását nem csupán az SPD koalíciós partnerei, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP sürgeti, hanem az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség is.

Az ukrán kérés teljesítésétől nem zárkózott el egyértelműen, azt ugyanakkor a hangsúlyozta, hogy ahhoz "alapos mérlegelésére" van szükség. A német polgárok többsége "nagyon, nagyon helyesnek" tartja, hogy az ilyen jellegű nyilvános követelésekre nem rögtön "igennel" válaszolunk – jelentette ki.

Szakértők emlékeztetnek arra, hogy hasonló volt a helyzet az év elején a legkorszerűbb Leopard 2-es harci járművek szállításával kapcsolatban is. A kancellár hosszabb időn keresztül elutasította az ukrán kérés teljesítését. Végül csak annak nyomán egyezett bele a szállításba, hogy Joe Biden amerikai elnök ehhez zöld jelzést adott. Washington egyidejűleg közölte azt is, hogy kész Ukrajna segítésére Abrams típusú páncélosokkal is.

Szándékosan időzítette a ZDF az általa végzett felmérést a kancellári interjúhoz. A válaszok nem éppen voltak hízelgők Olaf Scholz számára.

A megkérdezettek 73 százaléka Scholzot gyengekezű vezetőnek minősítette.

Ezzel párhuzamosan pedig úgy fogalmazott, hogy a kancellár fontos politikai kérdésekben nehezen tudja érvényesíteni álláspontját. Mindössze 21 százalékuk volt ellenkező véleményen.

De rendkívül kritikusak voltak a válaszadók a kancellár kommunikációját illetően is. Hetvenkét százalékuk úgy ítélte meg, hogy a politikai témájú interjúk során Olaf Scholz – más politikusoknál gyakrabban – nem ad konkrét választ a feltett kérdésekre. A felmérés szerint csupán 19 százalékuk vallotta az ellenkezőjét.