Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Fokozódó elégedetlenség: külföldre költözéssel fenyegetnek a nagy német iparvállalatok

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos vita még időszerűbbé tette a Német Iparszövetség által immár hagyományosan rendezett éves találkozót, amelyen a kancellár és az érintett tárcák miniszterei, valamint a legtekintélyesebb gazdasági szervezetek vezetői vesznek részt. A hivatalosan Ipar Napjának (Tag der Industrie) "elkeresztelt" rendezvény nem volt híján a kölcsönös bírálatoknak.

Vitaindító beszédét a szociáldemokrata kancellár azzal kezdte, hogy a kormány nem kíván engedményeket tenni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatban. Olaf Scholz azzal érvelt, hogy az elmúlt válságokban – legyen szó a koronavírus-járványról vagy az energiaválságról – tetemes pénzzel stabilizálták a gazdaság helyzetét. A kancellár szerint azonban a kormány nem hagyhatja azt, hogy ez a "kivételes helyzet" általánossá váljon.

Scholz szükségesnek nevezte, hogy

lépésről lépésre vissza kell térni a járvány és az energiaválság előtti "normális fiskális politikához".

A milliárdos költségvetési kiadásokat csökkenteni kell arra a szintre, amely biztosította, hogy válságok előtt éveken keresztül jól boldogultunk – fogalmazott a szociáldemokrata politikus.

A kormány vezetője ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az általa vázolt új irányvonal a prioritások egyértelmű meghatározását követeli. Ezek között pedig mindenekelőtt a biztonságot, a klímasemlegességet, valamint a társadalmi kohéziót említette. Megfogalmazása szerint ez az a három prioritás, amelyet a 2024-es költségvetés tükrözni fog. Ez azonban azt is jelenti, hogy egyes támogatásokat, illetve támogatási programokat felülvizsgálunk.

Számít arra, hogy emiatt a kormányt bírálatok érik majd, mert minden támogatás mögött konkrét érdek áll – jelentette ki, ezzel kapcsolatban azonban részleteket nem közölt.

Az évekig tartó, példa nélküli válságok, valamint az ugyancsak példátlan hitelfelvételek után kötelességünk szilárd alapokon irányítani az országot – fogalmazott Scholz. Hangsúlyozta, hogy a kormány az energiarendszer átalakításán és a hidrogéninfrastruktúra kialakításán dolgozik.

A "házigazda" iparszövetség elnöke, Siegfried Russwurm beszédében ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a vállalkozók körében nagy a frusztráció.

Hosszú a panaszok listája

– jelentette ki, mindenekelőtt a bürokráciát, a túlzott szabályozást, illetve a tilalmakat említette, ezek helyett szerinte megbízható keretfeltételekre és az új elképzelések iránti nyitottságra lenne szükség.

A problémák között említette az áram magas árát, ami – mint fogalmazott – tartós teherként alááshatja a vállalatok versenyképességét.

Sok cég valóban jól teljesít, de nem Németországban – hangoztatta az elnök.

Egyre több cég foglalkozik azzal a tervvel, hogy tevékenységének egy részét kivonja Németországból, és külföldre telepíti át, mert ott jobbak a keretfeltételek

– jelentette ki a BDI vezetője. Azzal viszont egyetértett, hogy a kihívásokat csak együtt lehet leküzdeni. Russwurm szerint ehhez a bizalom helyreállítása, illetve kölcsönös alkalmazkodás szükséges.

Az ipar támogatja a klímasemlegességet célzó átalakításokat – jelentette ki, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ezen a téren nagyobb sebességre és egyértelmű irányvonalra van szükség. Az energiafordulat "légvárakkal" nem valósítható meg – hangoztatta a BDI elnöke.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×