eur:
393.87
usd:
369.11
bux:
65277.11
2024. április 19. péntek Emma
Leróják kegyeletüket az áldozatok előtt az emberek a belgrádi Vladislav Ribnikar általános iskola közelében 2023. május 3-án, miután egy hetedikes tanuló lövöldözött az intézményben. Nyolc tanuló és egy biztonsági őr életét vesztette, hat diák és egy tanárnő megsebesült. A támadót elfogták a rendőrök.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Az illegális fegyvertartás ügyén kívül egy másik problémát is előhoztak a szerbiai lövöldözések

A döbbenet és a rémület után a felháborodás a következő reakció a május elején egymás utáni napokon bekövetkezett lövöldözésekre az országban.

Két tüntetésen több ezer ember vett részt Belgrádban, kisebb megmozdulások pedig az ország más városaiban is voltak: a tüntetők "Szerbia az erőszak ellen" jelszó alatt vonultak fel, és az erőszak kultúrájának megszüntetésére szólítottak fel, amely szerintük a két tragikus esethez vezetett - írja a BBC.

A tüntetések folytatódnak, és úgy tűnik, a kormány is érti, hogy ez most nem játék: vezető politikusok saját megmozdulásokat szerveznek vagy a spontán tüntetéseken részt vevők számát próbálják bagatellizálni. Abban ugyanakkor egyetértenek a protestálókkal, hogy a fegyvertartás ellenőrzésén változtatni kell.

"Szerbiában nincs fegyverpárti lobbi. Létezik a fegyvertulajdonosok országos szövetsége - de közel sem olyan, mint az Egyesült Államokban a Nemzeti Fegyverszövetség" - mondja Bojan Elek, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ igazgatóhelyettese, az ország lőfegyverekkel kapcsolatos kérdéseinek szakértője.

A lövöldözést követően Aleksandar Vučić elnök gyorsan bejelentette az általános lefegyverzés kezdetét az országban: egy hónapig tartó amnesztiát hirdetett az illegálisan tartott fegyverek leadására, és kemény következményekkel fenyegette azokat, akik ezután engedély nélkül tartanak fegyvert. Az elnök a legálisan tartott fegyvereket is célkeresztbe vette: moratóriumot hirdetett az új fegyvertartási engedélyek kiadására és a jelenlegi fegyvertartási engedélyek felülvizsgálatára.

Mindez elég nagy vállalkozásnak tűnik egy olyan országban, ahol az embereknél lévő fegyverek száma riasztóan magas. A svájci székhelyű Small Arms Survey 2018-ban Szerbiát a magánkézben lévő fegyverek számát tekintve a harmadik helyre sorolta a világon: 100 lakosra 39 fegyver jutott ekkor.

Bojan Elek szerint a rendelkezéseket a szerbek nem felháborodással fogadják: az amnesztia második napjára több fegyvert és lőszert adtak át, mint az előző három amnesztia során együttvéve.

"Az illegális fegyverek száma határozottan csökken - még néhány második világháborús fegyvert is leadtak.

De nincs hiteles adatunk arról, hogy kezdetben mennyi volt, így nehéz megmondani, hogy mennyi maradt még" - mondta.

Tekintettel a kormány gyors intézkedéseire a forgalomban lévő fegyverek számának csökkentése érdekében, és arra, hogy a javaslataikkal szemben nincs széles körű tiltakozás, felmerül a kérdés: miért motivál még mindig több tízezer embert, hogy tiltakozásul az utcára vonuljon? Nos, nem a fegyverek számában látják a problémát, hanem a lövöldözések kiváltó okában.

A tüntetők azt mondják, hogy leginkább a retorikai és fizikai erőszak kultúrája miatt aggódnak, amely szerintük a Szerb Haladó Párt 2012-es hatalomra kerülése óta egyre inkább elterjedt.

"Erőszak vesz körül minket a nyilvánosságban, a politikai kommunikációban, a parlamentben és a televíziós műsorokban. A civilizált beszélgetés kultúrája elveszett" - mondja Aleks, egy belgrádi férfi. Egy másik tüntető, Milos, hasonlóan érez.

"A tragikus események az erőszakos - nem feltétlenül fizikai - módszerek betetőzése voltak, amelyeket a médiában gyakorolnak" - mondja.

Azt egyik tüntető sem hiszi, hogy amerikai típusú fegyveres erőszak alakulhat ki az országban,

Bojan Elek azonban azért ebben nem ennyire biztos.

"Határozottan van némi félelem ezzel kapcsolatban, de a kormány meg is lovagolja ezt, és olyan problémás intézkedéseket próbál bevezetni, mint például a büntethetőségi korhatár 12 évre csökkentése, és annak engedélyezése, hogy a rendőrség bírósági végzés nélkül is behatolhasson otthonokba" - árnyalja a képet.

A tüntetők követelései ugyan még nem teljesültek, de a kormánypárti Pink TV bejelentette egy vitatott valóságshow megszüntetését, amelyet már régóta bírálnak a verbális és esetenként fizikai erőszak miatt.

Mindeközben Vučić elnök lekicsinyelte a tüntetések jelentőségét - azzal vádolva az ellenzéki pártokat, hogy egy nemzeti tragédiát használnak fel a saját érdekükben. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a hónap végére bejelentse saját gyűlését, másnap pedig a Progresszív Párt rendkívüli ülését.

"Vučić elnök megmutatta, hogy fél az utcától - a Belgrádban és más városokban összegyűlő emberektől" - mondja Bosko Jaksic poltikai elemző.

"Ezek a gyűlések polarizálnak. Miért nem megy egyszerűen a tévébe ahelyett, hogy milliókat fizet a Belgrádba hozott emberek szállítására és élelmezésére? Ez a dicsőség megnyilvánulása a szolidaritás helyett, nem egyesíti, hanem tovább osztja Szerbiát" - vélekedik. Ez lehet az, ami az elkövetkező napokban és hetekben még több embert vonz Belgrád utcáira.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×