Infostart.hu
eur:
388.16
usd:
335.86
bux:
123500.51
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Rupert Stadler, az Audi német autógyártó csalással vádolt volt igazgatótanácsi elnöke a müncheni tartományi bíróság tárgyalótermében 2023. május 16-án. Stadler ellen azért indítottak büntetőpert, mert azután sem állíttatta le az érintett gyártmányok értékesítését, hogy 2015 szeptemberében tudomást szerzett az Audi anyacége, a Volkswagen dízelmotorjainál alkalmazott manipulációról. Védője szerint kész vádalkut kötni és beismerő vallomást tenni a Volkswagen dízelbotrányában játszott szerepéről.
Nyitókép: MTI/AP pool/Matthias Schrader

Dízelbotrány: kitálalt az Audi volt vezetője

Beismerő vallomást tett a müncheni tartományi bíróságon Rupert Stadler, a német Volkswagen csoporthoz (VW) tartozó Audi autógyár igazgatótanácsának volt elnöke a VW dízelbotrányának eddigi legnagyobb szabású büntetőperében.

Rupert Stadler a védője által felolvasott vallomásban elismerte, hogy bár legkésőbb 2016 júliusában tudomást szerzett az Audi egyes dízelmotor-típusainál alkalmazott manipulációról, mégis utasítást adott az érintett gyártmányok forgalmazására, illetve nem akadályozta meg értékesítésüket, amivel csalást követett el. Bűncselekménye mintegy 250 ezer Audit, valamint 71 ezer Volkswagen és 112 ezer Porsche márkájú kocsit érint, amelyekhez az Audi szállította a motort.

A volt vállalatvezető a bírósággal áprilisban, az ügyészség beleegyezésével kötött szóbeli megállapodása alapján viszonylag enyhe szankcióra, felfüggesztett szabadságvesztésre és 1,1 millió euró pénzbüntetésre számíthat a beismerő vallomásért cserébe. A bíróság június végén hozhat ítéletet.

Rupert Stadler az első vállalatvezető, aki Németországban bíróság elé kerül a VW dízelbotránya miatt. Csalás mellett hamis állítások okirati hitelesítésében és a fogyasztókat hamis állításokkal megtévesztő, jogsértő reklám terjesztésében való közreműködéssel is megvádolták. Vádat emeltek az Audi motorfejlesztési részlegének korábbi vezetője, Wolfgan Hatz és két volt fejlesztőmérnök ellen is, akik az Audi, a Volkswagen és a Porsche gyártmányaihoz készült manipulált dízelmotorok kifejlesztésében vettek részt. Ők már korábban mind beismerő vallomást tettek.

Rupert Stadlert 2007-ben tették meg a Győrben motorgyárat működtető Audi vezetőjének. Az anyavállalatnál kirobbant dízelbotrány a harmadik évben érte el, 2018-ban vonták eljárás alá, szökés veszélye miatt négy hónapig előzetes letartóztatásban tartották. Az Auditól 2019-ben menesztették, pere 2020-ban kezdődött.

A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében robbant ki, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a vállalatcsoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen és az Audi mellett a Bentley, a Bugatti, a Cupra, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

Címlapról ajánljuk
Három, Ukrajnának kémkedő személy ellen tesz feljelentést a kormány
kormányinfó

Három, Ukrajnának kémkedő személy ellen tesz feljelentést a kormány

„Két kémbotrányról beszélünk, mind a kettő a Tisza Párté. Az egyik botrány egy újságíró fedőtevékenységű ügynöké. Ha valaki a Watergate-nél nagyobb botrányt szeretne, ez biztos, hogy nagyobb.” Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számos kérdésre válaszolt titkosszolgálati ügyekkel kapcsolatban, de sok kérdés irányult a benzin, a Mi Hazánk és Ukrajna témájára is.

Katar elzárja a gázcsapot, 3-5 évnyi kemény helyreállítás jön – Szakértő: a piac kimozogja

A katari állami energiavállalat vis maiorra hivatkozva felfüggeszti egyes hosszú távú cseppfolyósított földgázszállítási szerződéseit több európai és ázsiai partnerrel, miután egy iráni rakétatámadás súlyos károkat okozott létesítményeiben. A fejlemény várhatóan tovább szűkíti a globális LNG-kínálatot. A lehetséges következményekről Deák András energiapolitikai szakértő beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Újabb fordulatok a háborúban - Mi történik a piacokon?

Újabb fordulatok a háborúban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és Európában is eséssel indult a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×