eur:
394.14
usd:
365.25
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Electric Vehicle is changing in street.
Nyitókép: nrqemi/Getty Images

Itt a menetrend, így vált zöldre az európai autógyártás

Változó lelkesedéssel állnak át az európai autógyárak az elektromos autók előállítására, de miután tíz ország is teljesen betiltja 2035 után az új belső égésű motorral felszerelt autók üzembe helyezését, a nyomás egyre nagyobb a gyártókon.

Probléma Európában az infrastruktúra hiánya is: a kontinensen rendelkezésre álló elektromosautó-töltők 70 százaléka három országban található: Hollandiában (66 665), Franciaországban (45 751) és Németországban (44 538).

A Euronews összeállításában azt vizsgálta, melyik márka mikor tervezi az átállást a zöldebb technológiára.

A Ferrari nem érzi a változás szelét

A német BMW csoport nem siet el semmit: 2030-ra eladásának 50 százalékát szeretné elektromos autókban megvalósítani. Almárkája, a MINI ennél ambiciózusabb, a tervek szerint a következő évtized elejére teljesen elektromosra szeretne váltani. Idén saját adataik szerint eladásaik 15 százaléka volt elektromos autó.

A Mercedes-Benz mögött álló Daimler csoport is bejelentette már az elektromos fordulatot: háromféle akkumulátorváltozatot ígértek, amelyeket jövendő modelljeiken alkalmaznak. 2025-re ígéretük szerint minden autójuknak létezni fog elektromos változata is. Ola Källenius vezérigazgató szerint az évtized végére készen fognak állni arra, hogy kizárólag elektromos autókra váltsanak.

Az olasz Ferrari ugyanakkor 2025-re ígéri első elektromos modelljét,

Louis Camilieri korábbi vezérigazgató ugyanakkor tavaly azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy valaha teljesen elektromosra váltana a márka.

A Ford európai ága ennél jóval progresszívabb megközelítést vall: 2030-ban már csak elektromos változatokat tervez értékesíteni járműveiből. Ugyanerre az évre haszongépjárműveinek kétharmada is elektromos lesz az ígéret szerint.

A Land Rover lassan halad

A japán Honda 2040-re vezeti ki a nem elektromos autóit, de már 2022-ben is csak elektromos vagy hibrid autókat fog értékesíteni Európában.

A koreai Hyundai Európában 2040-re éri el a teljesen elektromos kínálatot, addig is felére csökkenti fosszilis üzemanyag hajtotta kínálatát.

A brit Jaguar Land Rover nemrég jelentette be a Jaguar márka teljesen elektromosra váltását 2025-re: a Land Rover esetében a váltás lassabb lesz, 2030-ra lesz eladott autóik 60 százaléka elektromos.

A francia Renault ugyanekkorra 90 százalékos elektromos eladást tervez. 2025-re tízféle elektromos típust kínál majd, közte a klasszikus Renault 5-öt.

A Volvo igen progresszív

A Stellantis, mely a Peugeot és a Fiat-Chrysler fúziójaként jött létre, az Opel márkát 2028-ra teljesen mértékben elektromossá teszi, az Alfa Romeo pedig 2027-re válik elektromossá.

A Toyota, az elektromos autózás korábbi úttörője, 2025-re tizenöt elektromos autót dob piacra, a korábban a dízelbotrányban érintett gyártó,

a Volkswagen 2035-re vált teljesen elektromosra.

Ezzel az utolsó lehet a kontinensen, amely még gyárt fosszilis üzemanyag hajtotta autót.

A Volvo ezzel szemben 2025-re már fele részben teljesen elektromos, fele részben hibrid autókat értékesít majd, 2030-ra pedig teljesen elektromosra áll át.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×