Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Autóbusz kiégett roncsa a berlini Neukölln kerületben 2023. január 3-án. Szilveszter éjjel a tűzijátékok helytelen használata miatt a berlini tűzoltók több mint 1700 segélyhívást kaptak és 38 esetben támadás érte őket.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Németországban még számolják a szilveszteri éjszakai támadásokat, de már 280-nál járnak

Egyelőre egy napilap készített összegzést, a hatóságoknak ez csaknem három hét alatt sem sikerült.

Csaknem három hét telt el a Berlinben és más tartományokban a tűzoltók és a rendőrök ellen végrehajtott szilveszter éjszakai támadások óta, egyelőre azonban még mindig nem készült el a hivatalos mérleg az atrocitásokról. Az illetékes hatóságok még a beérkező adatokat gyűjtik, amelyekből arra lehet következtetni, hogy csaknem háromszáz ilyen támadás történt.

A Der Tagesspiegel című berlini napilap szerint az országban több mint 280 a tűzoltók és rendőrök elleni támadás történt, amelyeket többnyire német, illetve külföldi fiatalok hajtottak végre. A petárdákkal és a tűzijátékokhoz használt robbanószerekkel való támadások fő helyszíne az önálló tartománynak számító főváros volt, de hasonló atrocitások helyszíne volt a tizenhat közül szinte valamennyi tartomány.

Az újság maga készítette azt az országos felmérést, amely szerint

az országban a tűzoltók, illetve a rendőrök ellen 282 ilyen támadást hajtottak végre.

A lap a tartományok belügyminisztériumait kérdezte, és az ideiglenes mérleg ennek nyomán született.

A tényleges szám azonban az eddig közölteknél magasabb lehetett, különös tekintettel arra, hogy Hessen és Baden-Württemberg tartomány illetékes minisztériumaitól nem érkezett válasz. Ugyanakkor korábbról ismert volt, hogy mindkét tartományban voltak ilyen támadások.

Az újság adatai szerint a legtöbb támadás Berlinben történt. A rendőrség a lappal azt közölte, hogy 59 esetben rendőrök, 43 esetben pedig a tűzoltók, illetve a mentők ellen hajtottak végre ilyen jellegű atrocitásokat. A főváros után Alsó-Szászország, valamint Észak-Rajna-Vesztfália következett egyaránt 42 sérüléseket követelő támadással. Bajorországban 34, a szintén önálló tartománynak számító Hamburgban pedig 19 feljegyzett támadás történt.

A szilveszter éjszaka történtek után

egyedül Berlinben 145 személyt vettek őrizetbe,

köztük német fiatalokat, továbbá 18 különböző nemzetiségű külföldit.

A garázda cselekmények nyomán mindenekelőtt Nancy Faeser szövetségi szociáldemokrata belügyminiszter indítványozta a rendfenntartó erőket védő törvények szigorítását. Faeserrel szemben a szabad demokrata igazságügyi miniszter, Marco Buschmann azon a véleményen van, hogy egyelőre nincs szükség szigorításra. A miniszter szerint inkább az érvényben lévő jogszabályokat kell következetesebben és határozottabban érvényesíteni.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×