Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
307.67
bux:
132432.75
2026. június 10. szerda Gréta, Margit
Milos Zeman cseh köztársasági elnök beszél a négy visegrádi ország államfőinek csúcstalálkozója második napján tartott sajtótájékoztatón a Prága közelében fekvő Lány kastélyában, a cseh államfők vidéki rezidenciáján 2019. október 3-án. A második napon a szerb és szlovén elnök is jelen volt a V4-es államfői csúcson.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Irgalmatlan tolongás a cseh elnöki székért

Nem kevesebb mint 21 aspiráns van.

Huszonegyen szeretnének indulni a januári cseh államfőválasztáson, a hivatalos jelölési határidő kedden délután négykor zárult le.

A prágai belügyminisztérium közlése szerint a jelöltek hivatalos bejegyzéséhez szükséges támogatást - legalább 50 ezer állampolgár vagy 10 szenátor vagy 20 képviselő aláírását - 21-en adták le - közölte Klára Dlubalová, a belügyminisztérium szóvivője.

Az előző elnökválasztáson, 2018-ban szintén 21 jelölt indult. Az elnöki tisztséget akkor Milos Zeman szerezte meg, immár második alkalommal. A hatályos szabályok szerint harmadik mandátumra már nincs lehetőség.

Bár a tárca által bejegyzett jelöltek nevét formálisan nem hozták nyilvánosságra, a nevek a sajtóban ismertek. A jelöltek között van egyebek között Andrej Babis volt kormányfő, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke, Petr Pavel tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke, valamint Danuse Nerudová, a brünni Mendel Egyetem volt rektora.

A legutóbbi felmérések szerint ennek a három személyiségnek van kiemelkedően magas támogatottsága és a legnagyobb esélye a sikerre. Petr Pavelt az első körben 22,5 százalék, Andrej Babist 20 százalék, Danuse Nerudovát pedig 15 százalék támogatja, a második fordulóban a felmérések szerint Petr Pavel és Danuse Nerudová is legyőzné Andrej Babist. Pavelt a második körben a megkérdezettek 59 százaléka, Nerudovát pedig 52 százaléka választaná.

A kampány legfőbb szakasza csak november végén, a jelölések hivatalossá válása után kezdődik el.

A győzelemhez a január 13-ára és 14-ére kiírt első körben a leadott szavazatok több mint 50 százalékát kellene megszereznie egy jelöltnek, míg a január 27-én és 28-án lebonyolítandó második körbe jutott két jelölt között már az egyszerű többség dönt.

A belügyminisztérium most ellenőrzi a leadott aláírásokat, s amelyiket rendben találja, azt november 25-én hivatalos jelöltként regisztrálja, majd a neveket nyilvánosságra hozza.

A kampánycélokra fordítható összeg a törvény szerint 50 millió korona (660 millió forint), 40 milliót az első kör előtt, tízet a második kör előtt lehet elkölteni.

Milos Zeman mandátuma március 7-én jár le,

ezt követően iktatják be az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnököt.

Csehországban tíz éve közvetlenül a nép választja meg az államfőt, korábban ez a parlament két kamarájának közös ülésén történt. Az 1993-ban megalakult Csehország első két elnökét, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament, míg a harmadikat, Milos Zemant már a lakosok választották meg.

Címlapról ajánljuk
Európai Bizottság: Magyarország hivatalosan benyújtotta módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervét

Európai Bizottság: Magyarország hivatalosan benyújtotta módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervét

Miután kedd este 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagot nyújtott be a kormány a magyar Országgyűlésben, Brüsszelben is benyújtotta a tervet az uniós pénzek hazahozatalára. A terv olyan beruházásokat is tartalmaz, amelyek olyan kulcsfontosságú ágazatokat támogatnak, mint az energiaipar, a lakhatás, a közlekedés, a kis- és középvállalkozások. Az EU most értékeli a tervet, amit júliusban fogadhatnak el.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Ukrajna evakuál, közel lehet a háború lezárása – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Ukrajna evakuál, közel lehet a háború lezárása – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz Ria Novosztyi ukrán forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Kijev két városból is elköltözteti a lakosságot. Ugyanakkor az itteni helyzet csalóka, a front többi részén az oroszok egyre rosszabb helyzetben vannak. Például az ukrán dróncsapások miatt komoly üzemanyaghiány alakult ki Oroszország déli régióiban. A Krasznodari határterületen pánikszerű tankolási hullám indult el, míg a Krím félszigeten tovább szigorították a májusban bevezetett jegyrendszert – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×