eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Milos Zeman cseh köztársasági elnök beszél a négy visegrádi ország államfőinek csúcstalálkozója második napján tartott sajtótájékoztatón a Prága közelében fekvő Lány kastélyában, a cseh államfők vidéki rezidenciáján 2019. október 3-án. A második napon a szerb és szlovén elnök is jelen volt a V4-es államfői csúcson.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Irgalmatlan tolongás a cseh elnöki székért

Nem kevesebb mint 21 aspiráns van.

Huszonegyen szeretnének indulni a januári cseh államfőválasztáson, a hivatalos jelölési határidő kedden délután négykor zárult le.

A prágai belügyminisztérium közlése szerint a jelöltek hivatalos bejegyzéséhez szükséges támogatást - legalább 50 ezer állampolgár vagy 10 szenátor vagy 20 képviselő aláírását - 21-en adták le - közölte Klára Dlubalová, a belügyminisztérium szóvivője.

Az előző elnökválasztáson, 2018-ban szintén 21 jelölt indult. Az elnöki tisztséget akkor Milos Zeman szerezte meg, immár második alkalommal. A hatályos szabályok szerint harmadik mandátumra már nincs lehetőség.

Bár a tárca által bejegyzett jelöltek nevét formálisan nem hozták nyilvánosságra, a nevek a sajtóban ismertek. A jelöltek között van egyebek között Andrej Babis volt kormányfő, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke, Petr Pavel tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke, valamint Danuse Nerudová, a brünni Mendel Egyetem volt rektora.

A legutóbbi felmérések szerint ennek a három személyiségnek van kiemelkedően magas támogatottsága és a legnagyobb esélye a sikerre. Petr Pavelt az első körben 22,5 százalék, Andrej Babist 20 százalék, Danuse Nerudovát pedig 15 százalék támogatja, a második fordulóban a felmérések szerint Petr Pavel és Danuse Nerudová is legyőzné Andrej Babist. Pavelt a második körben a megkérdezettek 59 százaléka, Nerudovát pedig 52 százaléka választaná.

A kampány legfőbb szakasza csak november végén, a jelölések hivatalossá válása után kezdődik el.

A győzelemhez a január 13-ára és 14-ére kiírt első körben a leadott szavazatok több mint 50 százalékát kellene megszereznie egy jelöltnek, míg a január 27-én és 28-án lebonyolítandó második körbe jutott két jelölt között már az egyszerű többség dönt.

A belügyminisztérium most ellenőrzi a leadott aláírásokat, s amelyiket rendben találja, azt november 25-én hivatalos jelöltként regisztrálja, majd a neveket nyilvánosságra hozza.

A kampánycélokra fordítható összeg a törvény szerint 50 millió korona (660 millió forint), 40 milliót az első kör előtt, tízet a második kör előtt lehet elkölteni.

Milos Zeman mandátuma március 7-én jár le,

ezt követően iktatják be az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnököt.

Csehországban tíz éve közvetlenül a nép választja meg az államfőt, korábban ez a parlament két kamarájának közös ülésén történt. Az 1993-ban megalakult Csehország első két elnökét, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament, míg a harmadikat, Milos Zemant már a lakosok választották meg.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×