Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Nio kínai járműgyártó beruházásának bejelentésén a minisztériumban 2022. július 29-én. Biatorbágyon, a cég első európai üzemében automata akkumulátorcsomag-csereállomásokat fognak előállítani. A mintegy 5,5 milliárd forint értékű projekthez a kormány 1,7 milliárd forint támogatást ad, így segítve több száz új munkahely létrehozását.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szijjártó Péter: nemzetbiztonsági kérdéssé vált a nukleáris energia

Ugyanis a külgazdasági és külügyminiszter szerint nukleáris energia nélkül nincs ellátásbiztonság sem Európában, sem Magyarországon.

Szijjártó Péter Washingtonban, az amerikai Nukleáris Energia Intézet (NEI) kerekasztal-beszélgetésén beszélt erről. Azt mondta, hogy nem pusztán az ukrajnai háború és a szankciós válaszintézkedések miatt állt elő a mostani, példa nélküli energiaellátási válság Európában. Szerinte ehhez az is kellett, hogy az elmúlt években a kontinens "túlságosan elkényelmesedett", elmaradtak fontos beruházások és infrastruktúra-fejlesztések, a hosszú távú szerződések helyett egyre inkább a spot piacra támaszkodtak a szereplők, illetve a zöld átmenet is "ideológiai kérdéssé" vált.

Szijjártó Péter problémásnak nevezte, hogy ez utóbbi mindenféle alap nélkül erős atomenergia-ellenes állásponttal párosult a csernobili és fukusimai katasztrófára hivatkozva, márpedig szerinte ez olyan, mintha egy közúti baleset miatt lemondanánk az autóhasználatról.

Leszögezte: a nukleáris energia sokkal függetlenebbé teszi Európát, kevésbé védtelenné a nemzetközi energiapiacoktól, így a szektor szuverenitási kérdéssé vált, nélküle nincs ellátásbiztonság, nincsenek megfizethető energiaárak és nincs zöld átállás.

A miniszter arról számolt be, hogy a kormány hatalmas vitákat folytatott azért, hogy az Európai Unió olcsó, biztonságos, fenntartható és zöld energiaelőállítási módnak ismerje el a nukleáris energiát, illetve mentesítse az ágazatot az Oroszországgal szembeni szankciók alól.

Bár utóbbit többször kimondták, a nukleáris beruházásokhoz szükséges szolgáltatásokat és termékeket is kivonták a korlátozások köréből, több intézmény és bank egyfajta "túlteljesítés" miatt továbbra is tart az ilyen ügyletektől.

Szijjártó Péter azt közölte, hogy a magyar energiamixben a nukleáris energia 17 százalékkal szerepel, a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát a paksi erőmű termeli meg, az áramfelhasználás 34 százalékát fedezve.

A jelenlegi négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk mellé az orosz Roszatommal 2014-ben aláírt szerződés alapján 2030-ra két VVER-1200 típusú reaktor lép majd működésbe 2400 megawattos összteljesítménnyel. Az erős társadalmi támogatottságot élvező projekt során pedig eleget tesznek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak.

Hozzátette, hogy a kapacitásbővítésre nagy szükség van, mivel Magyarországon az autó- és elektromos akkumulátorgyártó vállalatok energiaigénye jelentősen emelkedni fog a következő években.

Majd kiemelte: bár sok bíráló orosz beruházásként tekint a paksi bővítésre, a turbinákat az amerikai General Electric, az irányítástechnikát pedig a francia Framatome és a német Siemens szállítja.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Az elmúlt évtizedekben több tízezren menekültek el Észak-Koreából Kínán keresztül Dél-Koreába, és kezdtek ott új életét, a legnagyobb számban nők. A többnyire egyedülálló fiatal nők dél-koreai férjet keresnek maguknak, a dél-koreai férfiak körében pedig népszerűek az észak-koreai nők. Egy menekült nő, Judzsin, aki maga is dél-koreai férjet talált magának, kifejezetten északi nők és déli férfiak összeismertetésére hozott létre házasságközvetítő irodát, miközben saját házassága válságba kerül. Róla és a jelenségről szól egy új dokumentumfilm, az Észak-dél férfi-nő, amelyet hamarosan Magyarországon is bemutatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×