Infostart.hu
eur:
386.94
usd:
333.16
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Hszi Csin-ping kínai elnököt köszöntő emberek kínai zászlókat lengetnek Hongkongban 2022. július 1-jén. Hszi Csin-pin John Lee új hongkongi kormányzó beiktatási ünnepségére érkezett Hongkongba. A brit koronagyarmat 1997-ben július 1-jén került vissza különleges közigazgatási övezetként Kína fennhatósága alá.
Nyitókép: Hongkong, 2022. július 1.

Peking: különös közjáték a pártkongresszuson

Még a tanácskozás vége előtt, őrök vezették ki a teremből Kína korábbi elnökét.

Az kongresszus záróeseménye előtt megjelent két teremőr, és kivezették az ország volt elnökét, Hu Csin-taót. A 79 éves Hu Csin-tao a felvételek alapján nem igazán értette, hogy mi történik, ám a KKP egyelőre nem kommentálta az esetet, így nem derült ki, hogy mi állt a jelenet hátterében – írja a BBC.

Kína egykori elnöke a protokoll szerint a jelenlegi államfó, Hszi-csin-png mellett ült.

Az egy hetes tanácskozáson a 205 küldött megszavazta a párt alkotmányának módosításait, amiket mind Hszi Csin-ping javasolt.

A telex.hu azt írja, megfigyelők arra számítottak, hogy a pártkongresszus Hszi Csin-ping hatalmának bebetonozásáról fog szólni. Ez azért érdekes, mert többek közt elődje, Hu Csin-tao is csak két ötéves ciklust töltött ki az ország élén – 2002 és 2012 között a Kínai Kommunista Párt főtitkára, 2003 és 2013 között pedig Kína elnöke volt –, a formális hatalomátadás rendje pedig már 1982-ben kialakult, amikor a főbb állami tisztségekre kétszer ötéves cikluskorlátot vetettek ki.

Hu Csin-tao elnöksége alatt kifejezetten gyengült a párttitkár személyes befolyása, és egy kiscsoportos döntéshozatal felé tendált a párt legfelső vezetése, így nem meglepő, hogy a volt elnök nem számít a hagyományokkal szakító Hszi Csin-ping hű támogatójának. A párt alkotmánymódosításról szóló szavazást megelőző kivezetése viszont ennek fényében is különös, még akkor is, ha egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mi állhat a háttérben.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem sikerült a szépítés: mínuszban zárt Amerika

Nem sikerült a szépítés: mínuszban zárt Amerika

A tegnapi csúnya mínuszok után ma begyorsult az esés a tőzsdéken, miközben a befektetők továbbra is az iráni háború fejleményeit figyelik. Az ázsiai tőzsdék tovább estek miután Irán közölte, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, a világ egy legforgalmasabb tengeri olajszállítási útvonalát, amelyen normális esetben napi 14 millió hordó kel át. Az események hatására az olajárak tovább emelkedtek, a gázár elszállt, a tőzsdék pedig jelentősen esnek, Európában 3-4 százalékos, az USA-ban pedig durván 1 százalékos mínuszokat lehetett látni az indexek szintjén. A magyar piac nagyot esett, itthon az OTP vezette a lejtmenetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×