Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Alexander Van der Bellen osztrák elnök nyilatkozatra érkezik a bécsi Hofburgban 2019. május 21-én. Az államfő a nap folyamán felmentette tisztségéből Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Ő volt eddig Ausztria politikai "biztos pontja", most a sorsáról döntenek

Alexander Van der Bellen az elmúlt években az egyetlen igazi biztos pont volt Ausztriában. A sorozatos kormány-, illetve kancellárváltások közepette az államfő volt az a személy, aki az állandóságot képviselte. Ennek tulajdonítható, hogy a 78 éves, korábbi zöld párti politikus hazájában nagy népszerűségre, külföldön – mindenekelőtt az Európai Unió tagállamaiban – pedig általános elismerésre tett szert.

Nem véletlen, hogy a vasárnapi államfőválasztás legfőbb esélyese ezúttal is Alexander Van der Bellen.

Ausztriában az elnököt egyszer választhatják újra, megbízatása hat évre szól. Van der Bellent első ízben 2006-ban választották meg. A választás akkor kétfordulós volt, az elsőben ugyanis a jelenlegi elnök nem szerezte meg az abszolút többséget. A decemberi második fordulóban riválisa a szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) akkori elnöke, Norbert Hofer volt, és Alexander Van der Bellen biztos győzelmet aratott.

A felmérések szerint az immár párton kívüli államfő ezúttal is a legesélyesebb befutónak számít.

A többi hat jelölt közül egyetlen komolyabb kihívójaként a szabadságpárt mostani jelöltjét, Walter Rosenkranzot említik, aki az FPÖ alsó-ausztriai szervezetének elnöke.

A Der Spiegel szerint inkább csak egzotikumnak számít egy másik kihívó, a Sörpárt vezetője, Dominik Vlazny, aki épp csak betöltötte az induláshoz szükséges 35. életévét.

Van der Bellen támogatottságát jelzi, hogy a nagyobb politikai pártok közül egyik sem indított ellenjelöltet, így sem a zöldekkel közösen kormányzó, Karl Nehammer kancellár vezette Osztrák Néppárt (ÖVP), sem az ellenzék vezető erejének számító Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ).

Nem véletlen az sem, hogy Alexander Van der Bellen a két hónapos kampány során mindenekelőtt hivatali tapasztalataira hivatkozott.

Mindennek alapján pedig arra, hogy örömmel vállalná a megbízatást újabb hat évre.

Akárcsak 2016-ban, ezúttal is a szélsőjobboldal, illetve a populizmus elleni küzdelmet tűzte zászlajára, és annak hangsúlyozását, hogy Ausztriának – különös tekintettel a jelenlegi válságos nemzetközi, illetve gazdasági helyzetre – az Európai Unióban van a helye.

Egyes vélekedések szerint épp ez az esélyesség lehet az egyetlen kockázat a hivatalban lévő államfő számára. A kérdés az, mennyire sikerül támogatóit mobilizálni, hogy ténylegesen elmenjenek szavazni, és leadják voksukat Van der Bellenre.

A második legesélyesebb jelölt, Walter Rosenkranz a felmérések szerint a szavazatok nem több, mint 20 százalékára számíthat.

Abban az esetben azonban, ha a hivatalban lévő elnök az első fordulóban mégsem kapna többet a szavazatok 50 százalékánál, a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt között újabb fordulóra kerül sor.

Ebben az esetben pedig Rosenkranz mögé beállhatnak a többi első fordulós – Alexander Van der Bellentől egyetlen kivétellel jobbra álló – jelölt támogatói. A hivatalban lévő elnök kampánycsapata ebből kiindulva hangsúlyozta azt az elmúlt hetekben, hogy minden szavazat számít.

Az említett kivételt a sör párti Dominik Wlazny jelenti, aki a fiatalabb szavazók körében számíthat támogatókra. A felmérések számára 10 százalékot jeleznek, ami Van der Bellen számára csakis egy esetleges második forduló esetén lehet némileg veszélyes.

A részeredmények nyilvánosságra hozatala vasárnap estére, a levélszavazatok összeszámlálása hétfőre várható.

Az esetleges második fordulót november 5-án tartanák.

A megválasztott új elnöknek legkésőbb 2023 január 26-ig le kell tennie a hivatali esküt.

Előrejelzések szerint az új elnök a régi, azaz Alexander Van der Bellen lesz.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×