Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál 2015. február 9-én. Ezen a napon Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő ünnepélyesen átadta a felújított vezetéket.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Olajvezeték épülhet Magyarország és Szerbia között

Aleksandar Vucic államfő szombaton jelentette be, azzal egyetemben, hogy szívesen bevásárolnák magukat Paks 2-be. Koszovó és a szankciós csomagok miatt ostorozta a Nyugatot. Arról is beszélt, hogy Magyarországnak 1999-ben szárazföldi úton kellett volna megtámadnia Szerbiát.

Aleksandar Vucic államfő szombaton bejelentette be: Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel megállapodtak abban, hogy kőolajvezetéket építenek Magyarország felé. Az új, 128 kilométeres, legfeljebb két év alatt megépülő vezeték lehetővé tenné, hogy a Barátsághoz csatlakozva olcsóbb urali kőolajjal lássák el Szerbiát. Az ország kőolajellátását nagy részben a Horvátországon áthaladó vezetéken keresztül oldották meg eddig, de ez a szankciók miatt valószínűleg nem lesz lehetséges a jövőben - tudósított a vg.hu.

A szerb kőolajipari vállalat, a NIS jelenleg a Janaf vezetéken keresztül egy horvát terminálról kapja a tankereken odaszállított orosz kőolajat. Már korábban is felvetették a lehetőséget: annak érdekében, hogy ne függjenek a Horvátországon keresztüli tengeri-vezetékes kőolajszállítástól, Magyarország felől is hoznának olajat a szerbek. Ehhez előbb vezetékkel kell összekötni a két államot.

A vezeték feltehetően Újvidék és Algyő között húzódna.

A beruházás becsült értéke százmillió euró.

A szerb elnök azt is bejelentette, hogy egy Észak-Macedónián keresztül húzódó és az albániai Durresig futó vezetéket is szeretnének megépíteni.

Elmondása szerint országának 75 napra elegendő olaja és 95 napra elegendő benzine van.

A Magyar Hírlap azt írta, hogy az elnök szerint országa a következő hat évben legalább 12 milliárd eurót szándékozik energetikai infrastruktúrába fektetni.

„Magyarországgal arról is tárgyalunk, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat, hogy

Szerbia társtulajdonosa legyen a Paks I. és Paks II. atomerőműveknek”.

Közölte: a tulajdonrészt országa vagy megvásárolná, vagy biztosítaná az arányos magyar tulajdonjogot szerb vállalatokban.

Az Index összeállítása szerint Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy a helyzet egyre bonyolultabb Koszovóval kapcsolatosan. A Nyugat a maga módján szeretné ezt a problémát megoldani úgy, hogy azzal megfosszák Vlagyimir Putyint attól a lehetőségtől, hogy a koszovói helyzetet hivatkozási alapként használja fel.

A portál arról is beszámolt, hogy az EU által elfogadott, Oroszország ellen irányuló nyolcadik szankciócsomag – amelynek értelmében megtiltják az orosz olaj értékesítését – az államfő szerint feldühítette a szerb közvéleményt.

A Magyar Nemzet azt emelte ki a szombati tájékoztatón elhangzottakból, hogy Vucic kijelentette:

Magyarországnak 1999-ben szárazföldi úton kellett volna megtámadnia Szerbiát,

ezt követelték ugyanis az amerikaiak, amikor a NATO bombázta az akkori Jugoszláviát. A szerb elnök elmondta, mindezt Orbán Viktor, Magyarország akkori miniszterelnöke akadályozta meg.

"Magyarország miniszterelnöke elutasította Bill Clinton akkori amerikai elnök erre vonatkozó követelését. A Fehér Házban Schröder segített neki ebben. Aztán Orbán Nagy-Britanniába ment, Margaret Thatcher ajtaján csengetett, aki azt mondta neki: nagyon zavarja az, hogy elutasította a Szerbia megtámadásáról szóló követelést, mert így több brit katona fogja életét veszteni – mondta a szerb államfő. Vucic hozzátette, mindezt Orbán Viktor engedélyével osztja meg a nyilvánossággal" – írta a lap.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×