Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
334.49
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Kaszimdzsomart Tokajev ideiglenes kazah államfő beszél a beiktatási ünnepségén Asztanában 2019. március 20-án. Az országot harminc éven át irányító Nurszultan Nazarbajev kazah elnök az előző nap jelentette be lemondását.
Nyitókép: MTI/AP

Mégis visszakapja korábbi nevét Kazahsztán fővárosa

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök jóváhagyásával erről szóló törvényjavaslatot terjesztettek be a közép-ázsiai ország parlamentjében.

Kazahsztán fővárosa, Nur-Szultan várhatóan visszakapja korábbi nevét, s ismét Asztanának fogják hívni.

Orosz hírügynökségek keddi jelentése szerint Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök jóváhagyásával erről szóló törvényjavaslatot terjesztettek be a közép-ázsiai ország parlamentjében.

A kazah fővárost 2019-ben nevezték át Nurszultan Nazarbajev korábbi államfő tiszteletére. Tokajev mindazonáltal közölte, hogy a hivatali elődjéről elnevezett más helységeknek és intézményeknek meg kell tartaniuk jelenlegi nevüket.

Kazahsztánban júniusban népszavazáson hagyták jóvá az alkotmányos reformot, amivel a 30 évig tartó Nazarbajev-korszakot szándékozták lezárni.

Az észak-kazahsztáni sztyeppén 1830-ban alapított, ma milliós város története során több nevet is viselt. Először Akmolinszknak, a szovjet korszakban pedig Celinogradnak hívták. A Szovjetunió szétesését követően, 1992-ben a függetlenné vált Kazahsztán Akmolának nevezte el a várost, ami fehér sírt jelent. Az 1990-től tekintélyelvű rendszert fenntartó Nazarbajev 1998-ban tette meg Kazahsztán fővárosává a semleges Asztana néven, ami kazah nyelven fővárost jelent, és az Arab-öböl menti államok mintájára futurisztikus épületeket emeltetett benne.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×