eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Liz Truss, UK foreign secretary, delivers a speech after being announced as the winner of the Conservative Party leadership contest in London, UK, on Monday, Sept. 5, 2022. Trusswon the bitter race to succeedBoris Johnsonas UK prime minister, and will take power with the country facing brutal economic headwinds that threaten to plunge millions of Britons into poverty this winter. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Chris Ratcliffe/Bloomberg/Getty Images

Liz Truss lesz az új brit miniszterelnök

A brit Konzervatív Párt bejelentette, hogy az eddigi külügyminiszter lesz a távozó Boris Johnson utóda a párt és a kormány élén.

Liz Truss külügyminisztert választották a brit Konzervatív Párt új vezetőjévé. A választási eredmény azt jelenti, hogy Truss lesz az Egyesült Királyság új miniszterelnöke a távozó Boris Johnson utódjaként.

Liz Truss a pártvezetői tisztségért Rishi Sunak volt pénzügyminiszterrel versengett.

A párttagság péntekig adhatta le szavazatait, az eredményt hétfő délután hirdette ki Sir Graham Brady, a Konzervatív Párt vezetőválasztásainak megszervezéséért is felelős, rendkívül befolyásos alsóházi szakpolitikai frakciótestület, az 1922 Bizottság elnöke.

Brady közölte:

  • Sunakra a Konzervatív Párt tagjai közül 60 399-en,
  • Liz Trussra 81 326-an voksoltak.

A részvételi arány 82,6 százalékos volt.

Truss a voksok 57,4 százalékának megszerzésével győzött, Sunakra a választáson részt vevő párttagok 42,6 százaléka szavazott.

A 47 éves Liz Truss lesz a harmadik nő az Egyesült Királyság kormányfői posztján Margaret Thatcher és Theresa May után.

Liz Truss és Boris Johnson kedden járul II. Erzsébet királynő elé, aki formálisan tudomásul veszi Johnson távozását, és kinevezi a megválasztott utódot a miniszterelnöki tisztségre.

Az elmúlt évtizedek gyakorlatával ellentétben ez a ceremónia ezúttal nem a londoni Buckingham-palotában zajlik majd, hanem az uralkodó skóciai nyári rezidenciáján, a Londontól több mint 800 kilométerre északra lévő Balmoral kastélyában, ahol a királynő a hagyományoknak megfelelően júliustól októberig tartózkodik.

A 96 esztendős uralkodó, aki 70 éve ül az Egyesült Királyság trónján, hónapok óta mozgásproblémákkal küszködik, és ezért született az a döntés, hogy Balmoralban fogadja Johnsont és megválasztott utódját. Így a váltás időpontja a szokásoshoz képest egy napot késik.

Liz Truss az Egyesült Királyság 56. miniszterelnöke lesz,

II. Erzsébet királynő uralkodása alatt pedig a 15.

Amikor az uralkodó 1952 februárjában, édesapja, VI. György király halála után trónra lépett, Winston Churchill volt a brit miniszterelnök.

A most befejeződött vezetőválasztást az tette szükségessé, hogy Boris Johnson - aki 2019 óta tölti be a kormányfői tisztséget - az utóbbi hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán július 7-én bejelentette lemondását a Konzervatív Párt vezetői posztjáról.

Ez kormányfői tisztségének megszűnését is jelentette, de Johnson a lemondás bejelentésével egy időben közölte, hogy utódja megválasztásáig és hivatalos beiktatásáig ellátja hivatali teendőit.

A tisztségért nyolcan indultak. A többhavi választási folyamat első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció tartott egyhetes szavazássorozatot, amelynek egyes fordulói után azok a jelöltek estek ki, akik a legkevesebb voksot kapták.

Az utolsó forduló után Truss és Sunak maradt versenyben, és közülük választotta a több mint 170 ezres párttagság Trusst a Konzervatív Párt új vezetőjévé. Johnson lemondása után még a 42 éves Sunak számított favoritnak, de ugyanazok a botrányok, amelyek a távozó kormányfő népszerűségét kikezdték, az ő támogatottságát is megtépázták.

A londoni rendőrség például - Johnsonhoz hasonlóan - tavasszal őt is megbírságolta a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások megsértése miatt.

Mindemellett a nyár elején olyan sajtóértesülések is megjelentek, amelyek szerint Sunak indiai állampolgárságú felesége, aki jómódú részvénybefektető, egy jogi kerülőutat kihasználva az elmúlt években nem fizetett Nagy-Britanniában jövedelemadót külföldi befektetéseinek hozadéka után.

Az alsóházi konzervatív frakció szavazássorozatának mindegyik fordulójában Rishi Sunak kapta a legtöbb voksot.

A brit közvélemény-kutató cégek felmérései azonban a vezetőválasztási folyamat ideje alatt végig azt mutatták - a hétfőn kihirdetett eredmény alapján helyesen -, hogy a Konzervatív Párt tagjai körében Liz Truss egyértelműen népszerűbb volt, mint Sunak. Így a választási szakértők, a sajtó és a fogadóirodák kezdettől a jelenlegi külügyminiszter győzelmét várták.

Győzelmének kihirdetése utáni első, rövid beszédében Liz Truss kijelentette:

teljesíteni kívánja mindazokat az ígéreteket, amelyekkel a Konzervatív Párt Johnson vezérletével jelentős fölénnyel megnyerte az 2019-es parlamenti választásokat.

Egyértelmű utalást tett ugyanakkor arra, hogy nem tervezi előrehozott választások kiírását, kijelentve: vezetésével a Konzervatív Párt 2024-ben is - vagyis a jelenlegi parlament mandátumának lejártával - "nagy győzelmet" arat majd.

Liz Truss egyelőre részletek nélkül kijelentette: elsődleges feladatának tekinti a magas energiaárak és az energiaellátási kockázatok kezelését.

Nem hivatalos értesülések szerint az új brit miniszterelnök hamarosan soron kívüli költségvetést terjeszt a londoni parlament elé, amelyben 30 milliárd font (14 ezer milliárd forint) értékű adócsökkentési csomag is lesz.

Intenzív volt a küzdelem

Az elmúlt időszakban viszonylag intenzív harc folyt a két jelölt, Liz Truss jelenlegi külügyminiszter, illetve Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter között. Többfordulós tévévitákban, nyilvánosan sokszor ütköztették álláspontjukat arról, miként képzelik el az ország továbbvezetését abban a kritikus helyzetben, amiben a gazdasági válság sodorta most az Egyesült Királyságot.

"Ha témákat kellene mondani, akkor leginkább az energiaválság, a megélhetési válság és ennek a következményének kezelése volt az, ami fémjelezte a vitákat" – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense érdeklődésünkre.

Az új brit miniszterelnök korábban elsősorban az adók csökkentését látta végrehajthatónak, míg a korábbi pénzügyminiszter sokkal óvatosabban állt ezekhez a kérdésekhez, és csak hosszú távon tudta volna elképzelni, hogy adócsökkentéssel lehetne megoldani a gazdasági válságot. A szociális kérdések rendezése, és a brexit lezáratlansága is a témák között volt.

Erről itt írtunk bővebben:

"Nagyon kell figyelnie a Konzervatív Pártnak arra, hogy viszonylag rövid időn belül kiderülhet, hogy nem hozzák meg az intézkedések a várt eredményeket, és esetleg hamarosan választásokat kell kiírni az Egyesült Királyságban. Ezért az itt több fronton előfordulhat, hogy finomít a mostani politikai irányvonalán a miniszterelnökség várományosa, Liz Truss" – mondta Gálik Zoltán.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×