Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Rishi Sunak, Liz Truss, Kemi Badenoch, Tom Tugendhat és Penny Mordaunt (b-j) a brit kormányzó Konzervatív Párt vezetésére pályázó jelöltek televíziós vitáján vesz részt az ITV brit kereskedelmi csatorna londoni stúdiójában 2022. július 17-én. A párt leendő vezetője egyben az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz, mivel Boris Johnson kormányfő július 7-én bejelentette távozását a párt éléről. A párton belüli vezetőválasztás eredményét várhatóan szeptember 5-én jelentik be.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Jonathan Hordle

A nagy brit konzervatív kampánykérdés: merész adócsökkentés vagy felelős költségvetés?

Rishi Sunak felelős költségvetést, de elhúzódó nehézségeket, Liz Truss pedig merész adócsökkentést és gazdasági felvirágzást ígér. Nem nehéz kitalálni, a brit konzervatív pártvezérjelöltek közül melyiknek lenne több híve, ha most voksolnának a személyükről.

Úgy tűnik, a brit konzervatív párt tagságában – amely végül dönt a következő pártvezér és így a miniszterelnök személyéről – a pszichológusok által "instant gratifikációnak" nevezett viselkedési mintának van több híve. Miért? Mert a gyors gyógyírt ígérő Liz Truss külügyminiszter 24 százalékponttal verné meg a rivális jelöltet, Rishi Sunak volt pénzügyminisztert – ha most lenne a szavazás.

Truss politikai karrierje során volt már a Liberális Demokrata párt tagja, el akarta törölni a monarchiát, kampányolt a brexit ellen, majd kiállt mellette. Most azt mondja: pártja, a konzervatívok évtizedes gazdaságpolitikája elhibázott volt. Ezért adót kell csökkenteni, hogy felpörgessék a gazdaságot. A népnek változásra van szüksége. Mindez olyan pillanatban hangzott el, amikor az elszabadult infláció és energiaárak miatt sok brit család azt számolgatja, hogyan fizesse a számlákat.

Truss szavaira reagálva riválisa, Rishi Sunak a nyilvánosság előtt megőrizte barátságos mosolyát és gondosan belőtt frizuráját, a kulisszák mögött azonban valószínűleg a haját tépi. Az ő üzenetei – hogy bátran megmondja: a jelenlegi helyzetben nem lehet adót csökkenteni, amíg meg nem fékezték az inflációt, továbbá, hogy Truss nagy adóelengedései csak nehezen ledolgozott államadósság megugrásához vezetnek – kevésbé izgalmasak. Főleg, hogy szerinte lehet, hogy még egy évig tűrni kell, miközben ősszel indul a fűtési szezon és az egekbe szöknek a számlák.

Pedig vezető közgazdászok is Sunak segítségére siettek. Kiszámolták: ha Truss eltörli az idei tb-járuléknövelést, leállítja az energiacégekre kirótt zöld adókat és jövőre tervezett vállalatiadó-emelést, akkor harmincmilliárd fonttól fosztja meg a költségvetést – és körülbelül ennyi a brit büdzsé tartaléka. Annak tudatában, hogy az elmúlt évtizedben a megszorítások miatt ütötték a konzervatívokat, mi lesz akkor, ha olyasvalaki jön, aki még kevesebb pénzből akarja fenntartani a már amúgy is megnyirbált közszolgáltatásokat?

Míg Liz Truss most klasszikus adóleszorító konzervatívként állítja be magát, ellenfele, Sunak az ideológiát félretéve finanszírozta pénzügyminiszterként a pandémia idején a brit munkavállalókat, az egyéni vállalkozókat és a vendéglátó szektort is, például a félárú éttermi menüprogrammal.

Truss – miközben kevesebb adót szedne be az államkasszába a polgároktól – többet költene védelmi kiadásokra. Az ígérte, hogy a GDP három százalékra emeli ezt a kiadási tételt és ez is segít majd a brit gazdaságnak elkerülni a recessziót. „Ez nem Margaret Thatchert, hanem Recep Tayyip Erdogant idézi” – mondta erre egy volt pénzügyminisztériumi illetékes, utalva a nyolcvanszázalékos inflációt és a líra mélyrepülését produkáló török elnökre.

A párttagoknak szeptember 2-ig lesz idejük leadni szavazatukat, és három nappal később derül ki, melyik jelölt győzte meg őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×