EU-intézményi szinten Josep Borrell volt az első, aki nyilvánosság előtt állást foglalt a kérdésben. (Borrell az EU közös külpolitikai főképviselője – aki egyúttal az EU-külügyminiszteri tanács koordináló és levezető elnöke is – az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke is egyszemélyben). Az Európai Bizottság álláspontja eddig az volt, hogy – az EU-külkapcsolatokért felelős szóvivő, Nabila Massrali szavaival – nincs még EU-szinten véglegesített közös álláspont, hanem egyeztetés folyik tagállamok és uniós intézmények között.

Mivel ezek az egyeztetések jelenleg is zajlanak, ezért Borrell madridi kijelentése egyelőre csak személyes véleménynek tekinthető. A tagállamok külügyminiszterei teljes körben jövő kedden vitatják meg először a kérdést, a tárcavezetők informális prágai tanácskozásán. Az ülésen amúgy Borrell fog majd elnökölni.

A főképviselő mindenesetre hétfői előadásában azzal érvelt, hogy megítélése szerint az Európai Uniónak továbbra is „szelektíven kell” az Oroszországgal szemben fellépnie. „Persze, az oligarchák előtt be kell zárni az ajtót. De rengeteg orosz éppen azért menekült el az országból, mert nem tudta elfogadni a hivatalos orosz politikát” – mutatott rá.

A Borrell-beszédről beszámoló nemzetközi sajtójelentések ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy

mintegy 300 ezerre tehető a fenti okokból hazájukat eddig elhagyott, és többnyire EU-országokban tartózkodó oroszok száma.

Jelentések szerint ugyanakkor távolról sem mindenki ért egyet ezzel az érveléssel uniós oldalon. A balti országok, Lengyelország, Finnország, Dánia és Csehország az általános tilalom felé közelítő korlátozásokat rendelt el az orosz beutazókkal szemben. Cserébe közülük többen is panaszkodnak, hogy intézkedésük mit sem ér, ha aztán a kitiltott orosz állampolgárok más EU-tagállamban kapott „Schengen-vízummal” tűnnek fel a területükön.

Formálisan jelenleg a Schengen-zónában is tag EU-országok között a vízumpolitika egységesített, és ha valamely ország beutazási vízumot ad ki harmadik országbeli polgárnak, az a zóna teljes területére érvényes. Jelenleg nincs érvényben olyan EU-szintű döntés, amely a közös általános vízumjogosultsági listáról lehúzta volna Oroszországot, így az említett – tilalmat már elrendelt – hét ország is csupán kétoldalú alapon tagadhatja meg orosz (és fehérorosz) látogatók beléptetését. Ez egyébként nem teljesen hatástalan módszer, lévén a közvetlen légiforgalom Oroszország és az Uniós országok között szünetel, a szárazföldi útvonalhoz pedig a fenti országok többségének határain kell tudni átjutni.

Urman Reinsalu észt külügyminiszter mindenesetre így is méltatlankodva jegyezte meg a brüsszeli Politicónak adott interjújában, hogy

kormánya teljesen etikátlan dolognak tartja, ha „egy agresszor állam polgárát minden gond nélkül beengedjük az Unióba, megnézi a párizsi Louvre-t, aztán hazautazik, és úgy érzi, minden rendben van”.

Szerinte egy olyan ország polgára, amely tömeggyilkosságot hajt végre Ukrajnában, nem lenne szabad, hogy Schengen-vízumot kapjon.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy néhány napja Kaja Kallas az észt kormányfő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az Európai Unió területére lépés nem jog, hanem kedvezmény”, és így odaítélését is e szempontból kell tudni mérlegelni.

Az általánosabb tiltást követelő tagállami vélemények után sorban kezdtek hangot adni az ezt elvető állásfoglalások is. Legnagyobb sajtója egy hete Olaf Scholz német kancellárnak volt, aki azóta több alkalommal is emlékeztetett, hogy úgymond „ez nem az orosz nép, hanem Putyin elnök háborúja”, és ennyiből célszerűbb az eddigi módszerhez ragaszkodni, amelyik a háborúért közvetlenül felelőssé tehető orosz közéleti, katonai és üzleti személyiségeket sújtja. „Ha most az intézkedést általánossá teszik, a korábbi célzott szankciók értelmüket veszítik” – mutatott rá a kancellár.

Hasonló hangot ütött meg a görög kormány, valamint a ciprusi külügyminisztérium is. Az utóbbi esetében Kornelisz Korneliu – aki korábban hazája EU-nagykövete volt, jelenleg a ciprusi külügyi apparátus főtitkára –, a brüsszeli Politiconak nyilatkozva hangsúlyozta:

Ciprusnak közvetlen államközi konfliktusa van Törökországgal, de attól még török állampolgároktól nem tagadják meg a beutazást a szigetországba.

„Hiszünk az emberek közötti közvetlen kontaktus hasznosságában” – tette hozzá, majd leszögezte: egy általános beutazási tilalom Oroszországgal szemben „rossz irányba tett lépés volna”.

Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy Ciprus és Görögország közkedvelt látogatói célpont az orosz turisták körében, Cipruson a látogatók negyede Oroszországból érkezik, mi több, a 237 ezres Limaszol nevű tengerparti városban mintegy 50 ezres orosz ajkú kisebbség él tartós tartózkodással. Egy esetleges általános tilalom „családokat szakíthatna szét” – mutatott rá Korneliu.

E héten hétfőn amúgy megszólalt az amerikai kormány is. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, a német érveléshez hasonlóan, arra tette a hangsúlyt, hogy „fontos vonalat húzni az orosz kormány ukrajnai politikája és az orosz nép között”.

Washington kerülni igyekszik, hogy akadályokat gördítsen orosz ellenzékiek menekülőútja elé

– tette hozzá az amerikai kormányzati illetékes.

Az ellenérvek minimum annyit elértek, hogy a tilalmat követelők hangja is erősebb és valamivel kiterjedtebb is lett. Politico szerint Németországban például, miután a szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció kancellárja az általános szankció ellen foglalt állást, egyre-másra szólalnak meg ellenzéki kereszténydemokrata és keresztényszociális párti politikusok, az általános tilalom mellett érvelve. A brüsszeli portál idézte például Dennis Radtke német néppárti EP-képviselőt, aki kifejezetten arra helyezte a hangsúlyt, hogy tévedés azt állítani, hogy ez csupán Putyin háborúja. Véleményét állítólag CDU/CSU-körökben többen is osztják és nyilvánosan képviselik.

Hasonló a helyzet Svédországban, ahol a kormány – a finn példától eltérően – még nem lépett, de az ellenzék már javában teljes körű szankciókat sürget. „Teljesen elfogadhatatlan, hogy miközben Oroszország hódító háborút folytat Európában, addig úgy engedünk be orosz turistákat, mintha mi sem történt volna" – idézte a brüsszeli Euractiv Mikael Oscarssont, a svéd Kereszténydemokrata Párt szóvivőjét

Maga a szociáldemokrata vezetésű svéd kormány visszatérően arra hivatkozik, hogy nem egyéni tagállami, hanem közös EU-döntésre volna szükség. Ez utóbbi célozhat például olyan eljárást, amelyik az orosz állampolgárok számára bonyolultabb és drágább szakaszok után tenné csak elérhetővé az uniós vízumot. „De mindenekelőtt: egységes EU-álláspontot akarunk látni” – szögezte Andres Ygeman svéd bevándorlásügyi miniszter a svéd rádiónak nyilatkozva.

Az EU féléves elnökségét ellátó

cseh diplomácia eközben kitart amellett, hogy a kérdést napirendre akarják tűzni uniós szintű tanácsüléseken, elsőként a jövő heti informális külügyminiszteri találkozón,

amelyre ezúttal Prágában kerül majd sor. A Financial Timesnak nyilatkozó cseh külügyminiszter, Jan Lipavský szerint „újra kell fogalmazni az EU-orosz kapcsolatrendszert”, miután a korábbi együttműködés eredeti alapjai szertefoszlottak, lévén azok még „nem a határainkon dúló háborúskodásból” indultak ki.

Szakértők emlékeztetnek, hogy Csehország elsőként függesztette fel a beutazás engedélyezését orosz állampolgároknak, amit Lipavský azzal magyarázott, hogy ha a kormányok beszüntetik a vízumok kiadását, ezzel „egyértelműen jelzik az orosz embereknek, hogy kormányuk katonai politikája nem marad következmények nélkül”.

Médiajelentések eközben arra is felhívták fel a figyelmet, hogy minimum a Baltikumban távolról sem csak a vízumintézkedést tekintik eszköznek arra, hogy az orosz politikával szembeni rosszallásukat kifejezzék. Észtország után hétfőn a lett hatóságok is bejelentették a második világháborús szovjet katonai emlékmű elbontását. Az intézkedésről a lett parlament eredetileg már májusban elvi határozatot hozott. Az orosz kormány mindig különösen érzékenyen reagált eddig hasonló lépésekre, vagy akár csak szándékokra, miközben a Politico riportot közölt arról, hogy észtországi oroszok körében heves ellenérzéseket keltett a az ottani kormányzat hasonló intézkedése.