Az elmúlt 20 év nemzetközi segítséggel elért eredményeihez képest óriási visszaesés Afganisztán számára, hogy újfent a talibán vette át a hatalmat – mondta Novák-Varró Virág az InfoRádióban. A legalapvetőbb példaként az afgán gazdaság és bankrendszer teljes összeomlását, a munkanélküliség elhatalmasodását, illetve az óriási élelmiszerhiányt említette. Mindezeken túl lényegében nincs készpénz, vagy legalábbis csak nagyon limitált mennyiségben érhető el. Időközben a különböző donorországok is megszüntették vagy felfüggesztették a segélyek folyósítását, amelyektől az elmúlt 20 évben lényegében az afgán gazdaság háromnegyede függött. Ezek megszűnte egyenes út volt a gazdasági összeomláshoz – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje.

Novák-Varró Virág szerint az sem könnyíti meg a jelenlegi helyzetet, hogy a talibán kormányzatot még nem ismerte el egyetlen állam sem hivatalos kormányként, úgyhogy egy-egy nemzetközi tárgyaláson is rossz pozícióban vannak egy illegitim rezsim vezetőiként. Ráadásul a főbb miniszterek között olyanokat is találni, akik az ENSZ, illetve más államok feketelistáján szerepelnek mint körözött terroristák.

A tálib rendszerváltás társadalmi problémákat is hozott magával, amik leginkább a nőket és (főleg a lány) gyerekeket érinti negatívan – folytatta a szakértő. Ilyen az oktatáshoz, illetve a különféle munkalehetőségekhez való hozzájutás korlátozása, adott esetben teljes beszüntetése. Novák-Varró Virág emlékeztetett:

kezdetben a talibán egy progresszívebb arcát mutatta, az idő múlásával azonban szépen visszatértek a 90-es években alkalmazott módszerekhez, elvekhez.

Mára odáig fajult a helyzet, hogy a nőket elkezdték kitiltani a munkahelyeikről, a lányok pedig már csak a hatodik osztályig járhatnak iskolába, tehát a következő afgán generációk lányai nem kerülhetnek be sem a közép-, sem a felsőoktatásba – jegyezte meg Novák-Varró Virág.

Bár a talibán újabb kormányzási időszaka eleinte pozitív csalódást jelenthetett a világ számára, az azóta eltelt időben egyértelműen megcáfolták az ilyesfajta attitűdöket, és szinte ugyanolyan szigorú rendszer kiépítésébe kezdtek a jelen kor Afganisztánjában, mint a 90-es években. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje szerint emiatt a Nyugat nem is fog tudni tárgyalni a talibánokkal.

Mivel a szigorítások fokozatosan érkeznek, különbségként még az említhető, hogy

egyelőre nincsenek nyilvános, nagy kivégzések Afganisztán stadionjaiban,

amik a 90-es években gyakorta előfordultak. A szakértő viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ez helyenként eltérő, hiszen maga a talibán rendszer, illetve az egész struktúra nem egy hierarchikusan szervezet rezsim, hanem inkább a helyi vezetők és saját köreik szabályain, hatáskörein alapszik.