Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt, a KKP Központi Bizottságának főtitkára felszólal a vucsangi felkelés 110. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. október 9-én. 1911-ben ezen a napon ért véget a Vucsang-felkelés, amely a Csing-dinasztia végét és Kínai Köztársaság megalakulását eredményezte.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej

"Tüzes" figyelmeztetést küldött a kínai elnök az amerikainak

A téma: Tajvan.

Hszi Csin-ping kínai államfő figyelmeztette Joe Biden amerikai elnököt több mint kétórás csütörtöki telefonbeszélgetésük során Tajvannal kapcsolatban, a kínai állami média jelentése szerint a politikus azt mondta: "aki a tűzzel játszik, megégeti magát, reméljük, ezt az Egyesült Államok is belátja".

A két ország több fronton is eltérő értékeket képvisel: a globális egészségügyi helyzet, a gazdaságpolitika, az emberi jogok az utóbbi időben mind próbára tették Washington és Peking kapcsolatát.

Washington számára ezek mellett egyre nagyobb aggodalmat kelt Kína egyre csak növekvő befolyása a délkelet-ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint az, hogy Peking nem ítélte el Oroszország ukrajnai háborúját, sőt, esetleg támogatja is olyan eszközökkel, amelyek katonai célra felhasználhatók.

Hszi felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsa magát az "egy Kína" elvhez Tajvannal kapcsolatban, tettei és szavai legyenek összhangban ezen a területen.

Peking Kína egyik tartományának tekinti Tajvant.

A két nagyhatalom között ismét feszültség támadt nemrég, amikor Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke bejelentette, hogy Tajvanra látogat, ami diplomáciai nyelven nyílt amerikai támogatást jelent. Biden a múlt héten újságíróknak elismerte, hogy Pelosi augusztusra tervezett tajvani utazása az amerikai hadsereg tisztségviselői szerint "nem volna jó ötlet".

A kínai államfő korábban kijelentette: nem zárja ki, hogy akár erőszakot alkalmazzon annak érdekében, hogy elfoglalja Tajvant és ténylegesen egyesítse a szigetet Kínával.

A kínai elnök hangsúlyozta továbbá a kétoldalú egyeztetések fontosságát. Mint elmondta, ez különösen az olyan fontos ügyek esetében szükséges, mint "a makrogazdasági irányvonalak összeegyeztetése, a globális ipari és ellátási láncok stabilitása, és a világszerte tapasztalható energia- és élelmezési válság".

Biden és Hszi legutóbb márciusban tárgyalt egymással, ekkor az amerikai elnök a kínai államfő értésére adta, hogy "következményei lesznek", ha kiderül, hogy Peking katonailag segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×