Infostart.hu
eur:
390.32
usd:
337.17
bux:
120673.08
2026. március 3. kedd Kornélia
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke, miután pártfőtitkárrá választották az észak-koreai kommunista állampárt, a Koreai Munkapárt nyolcadik kongresszusán Phenjanban 2021. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Észak-Korea már látja a koronavírus-krízis végét

Az ország állami hírügynöksége szerint jó úton haladnak afelé, hogy felszámolják az első ismert koronavírus-kitörést az országban.

Az ázsiai állam szomszédai nincsenek olyan helyzetben, mint amilyet Phenjan vall magáról: az omikron alvariánsai hajtotta kitörésekkel küzdenek, miközben Észak-Korea azt állítja, hogy 4,77 millió lázas megbetegedéssel küzdő betegének 99,98 százaléka leküzdötte a koronavírust a Reuters cikke szerint.

A megbetegedések hulláma még április végén kezdődött - a koronavírusos betegek pontos száma sosem volt ismert, mivel a tesztelés hiánya miatt nem is tették közzé azt, hogy hányan adnak pozitív mintát.

"A járványellenes intézkedések jó úton haladnak afelé,, hogy végül teljesen hatástalanítsák a válságot" - jelent meg az állami hírügynökség, a KCNA hírei közt. Hozzátették, hogy az ország 310 ember esetében fedezett fel friss lázas megbetegedést.

A WHO szkeptikus

A WHO ugyanakkor nem bízik abban, hogy a jelentés valós: a múlt hónapban arról beszéltek, hogy úgy érzik, az észak-koreai hírek ellenére a járványhelyzet nem javul, hanem romlik. Vannak olyan elemzők, akik szerint a friss bejelentés mindössze azt vezeti be, hogy a világjárvány akadályozta kereskedelmet újraindítsák.

"A jelenlegi tendencia szerint Észak-Korea kevesebb mint egy hónapon belül bejelentheti, hogy a koronavírus-válság véget ért, ez lehet előjáték a határokon átnyúló kereskedelem újraindításához"

– mondta Sejong Seong-csang, a dél-koreai Sejong Intézet észak-koreai tanulmányok központjának igazgatója. Eközben észak arra is felhasználhatja a járványt, hogy a lakosság egyébként is szigorú kontrollját tovább erősítse. Phenjan korábban a határ közelében az országba kerülő idegen tárgyakat okolta a járvány terjesztéséért, arra biztatva a népet, hogy minden kívülről érkező tárgyat kerüljön.

Oltási program nincs

Az ország május közepén ismerte el, hogy járványkitöréssel küzd, azonban azóta folyamatosan esik is az általuk bevallott esetszám. Nemzeti oltási programjuk nincsen, azt állítják, országszerte folyamatos egészségügyi ellenőrzéseket folytatnak. Állításuk szerint új módszerek kidolgozásával foglalkoznak, amelyek gyorsabban képesek a koronavírus és variánsai, illetve más vírusok, mint például a majomhimlő jelenlétét kimutatni.

A szomszédos államok küszködnek

Eközben a szomszédos országokban romlik a koronavírus-helyzet: Kínában május közepe óta nem volt olyan magas a friss esetek száma, mint most, 691 új átvitellel. Dél-Koreában a múlt héten ugrott 40 ezer fölé az új esetek száma, a hatóságok a következő hetekben

több százezres adatokra számítanak.

Japánban szintén dinamikusan terjed a vírus, a miniszterelnök elővigyázatosságra szólított fel az iskolai nyári szünet kezdetén. 16 878 új esetet jelentettek múlt szerdán: ilyen magas az adat február óta nem volt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×