Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Tanácsot: járuljon hozzá az uniós szerződések módosítását célzó felülvizsgálat megkezdéséhez, amelyben egyebek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene átállni például a szankciók kivetésének területén.
A 355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az EP-képviselők változtatásokat kértek az uniós szerződésekben.
Véleményük szerint felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az unió cselekvési képességének javítása érdekében. Egyebek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntéshozatalra kellene váltani például
a szankciók kivetésének területén,
az úgynevezett áthidaló záradékok és
a vészhelyzet
esetében.
Az EP szerint módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen
az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek,
az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során,
a védelmi,
a szociál- és
a gazdaságpolitika területén.
Az Európai Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társjogalkotóvá kellene válnia - hangsúlyozták.
Kijelentették: meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást, és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit.
Az EP-állásfoglalás a 27 EU-tagország állam- és kormányfője elé kerül. A tagállami vezetők egyszerű többséggel dönthetnek egy konvent összehívásáról, amely európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből áll. Az EP szerint erre azért van szükség, hogy az Európa jövőjéről rendezett konferencia eredményei alapján az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek.
KezdőlapKülföldEP-javaslat arra, hogy ne legyen többé olyan, mint a magyar vétó
Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.