Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Tanácsot: járuljon hozzá az uniós szerződések módosítását célzó felülvizsgálat megkezdéséhez, amelyben egyebek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene átállni például a szankciók kivetésének területén.
A 355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az EP-képviselők változtatásokat kértek az uniós szerződésekben.
Véleményük szerint felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az unió cselekvési képességének javítása érdekében. Egyebek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntéshozatalra kellene váltani például
a szankciók kivetésének területén,
az úgynevezett áthidaló záradékok és
a vészhelyzet
esetében.
Az EP szerint módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen
az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek,
az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során,
a védelmi,
a szociál- és
a gazdaságpolitika területén.
Az Európai Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társjogalkotóvá kellene válnia - hangsúlyozták.
Kijelentették: meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást, és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit.
Az EP-állásfoglalás a 27 EU-tagország állam- és kormányfője elé kerül. A tagállami vezetők egyszerű többséggel dönthetnek egy konvent összehívásáról, amely európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből áll. Az EP szerint erre azért van szükség, hogy az Európa jövőjéről rendezett konferencia eredményei alapján az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek.
Akár kétezer milliárd dollárra is értékelhetik az Anthropic mesterségesintelligencia-céget, ha megvalósul a tervezett tőzsdei bevezetés. A debütáláshoz készült ismertető azonban arra is rávilágít, milyen csillagászati költségei lesznek a világgazdaságot gyökeresen átformáló technológiának.
Ezt maga a kormányfő jelentette be Facebook-oldalán. Mint írja, nem tett panaszt az eljárás ellen. A 2024-es telefonlopási ügyről van szó, amely miatt Seszták Miklóssal és Hankó Balázzsal egy napon kérte ki Magyar Péter mentelmi jogát a Legfőbb Ügyészség.
Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Európában negatív hangulatban telik a kereskedés. Délelőtt megütötték az eurót, és meredeken emelkedni kezdtek a francia hozamok is, miután az EKB egyik döntéshozója bemondta, hogy a francia helyzet nem olyan, hogy a jegybanknak be kéne adatkoznia.
Idehaza különösen az OTP teljesít rosszul, a bankrészvény közel 3 százalékos mínuszban áll szerda délután. Az emelkedő kötvényhozamok és az erősödő dollár miatt közben pedig a fémek is nagy nyomás alá kerültek, melynek eredményeként az arany és az ezüst is augusztus eleje óta nem látott szintekre zuhant vissza.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.
13 °C
