eur:
411.28
usd:
397.82
bux:
79614.11
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor az olajembargóról: Nem állnak jól a dolgok

Az uniós csúcsra érkező miniszterek nyilatkoztak a még vasárnap és hétfő délelőtt is zajló hosszú egyeztetések után.

A Reuters által megszólaltatott uniós vezetők szavai szerint a hétfői és keddi brüsszeli csúcstalálkozón nem tudnak megállapodni az orosz olajtilalomról. Kiderült: még korántsem ért véget a hetekig tartó alkudozás, de ezzel együtt egy későbbi megegyezésben reménykednek.

Az biztos, hogy a vezetők elvi megegyezésre készülnek a jelenleg érvényes szövegtervezetből (amely még módosulhat a két nap folyamán, ha előrelépés születik az érintett kérdésekben), ugyanakkor minden részletet és nehéz döntést későbbre hagynak a hírügynökséghez eljutott dokumentum szerint.

A találkozóra érkezve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: nem számít arra, hogy a csúcson megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízik abban, hogy utána sikerülni fog. Újságíróknak elmondta: az EU már öt szankciós csomagot sikerrel kidolgozott, "ez a munka sohasem könnyű és ugyanaz a helyzet a hatodik csomaggal is". Mint mondta, a bizottság és az EU soros francia elnöksége az elmúlt öt napban azon dolgozott, hogy előrelépjen ezzel a tervezettel - amely szerinte kezd kiforrottá válni -, de megállapodást még nem sikerült elérni.

"A tagállamokhoz intézett felhívásom nagyon világos. A siker kulcsa: szolidaritás Ukrajnával és az uniós egység" - húzta alá Von der Leyen.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök szerint kicsit túlságosan a részletekre koncentráltak az összkép és a döntés helyett, és közben az ukránok az életükkel fizetnek.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a legutóbb érvényben lévő megállapodástervezet szerint a hatodik uniós szankciócsomag tartalmazza a tengeri olajimport tilalmát, azzal a kitétellel, hogy a tengeri csatlakozással nem rendelkező Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak szállított csővezetékes olajra ideiglenesen nem vonatkozik a szabály. Erről azonban a vezetők nem most kötnek megállapodást, hanem diplomaták és miniszterek fognak a későbbiekben olyan megoldást keresni, amely tisztességes versenyt biztosítana a még orosz olajhoz jutók és a szankciós intézkedést betartók között.

Orbán Viktor garanciát kér

Orbán Viktor is nyilatkozott, és a Reuters szerint közölte, hogy az olajembargóval kapcsolatban nem állnak jól a dolgok.

"Ebben a pillanatban egyáltalán nincs egyezség. (...) Készek vagyunk támogatni a csomagot, ha lesz garancia a magyar energiaellátás biztosítására. Ezt még nem kaptuk meg."

A kormányfő kiemelte: Magyarországnak jó az a megoldás, amelyet az Európai Tanács választani kíván, hogy az embargó a tengeri szállításon érkező, Oroszországból érkező olajra terjedjen ki, a vezetéken érkezőre pedig ne. Ez azt jelentené, hogy nem dobják le az atombombát a magyar gazdaságra, hanem tud működni továbbra is, ahogy eddig.

Kijelentette: a vita tétje az, hogy ha az Oroszországból csővezetéken érkező olajszállítással valami történne, vagyis nem érkezik vezetéken orosz olaj, akkor legyen Magyarországnak joga tengeren keresztül beszerezni és másként eljuttatni azt az országba.

"Ez a garancia ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor közölte: Magyarország kész támogatni az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagját, ha abban szerepel megoldás a magyar energia-ellátás biztonságának szavatolására. "A jelenlegi javaslat azonban rossz.

Előbb megoldásokra van szükség, majd a szankciókra"

- húzta alá.

A miniszterelnök elmondta: az uniós szankciókból profitot a nyugat-európai olajcégek gyűjtenek be elsősorban, ami azt jelenti, hogy ők a szankciós politika legnagyobb nyertesei. Magyarország extraprofithoz nem tud jutni, mert olyan beruházásokat, köztük csővezeték építését és az olajfinomítók átalakítását kellene végrehajtania, ami nagyon sok pénzbe kerülne. A termék pedig végül drágább lenne a magyar embereknek, mint a mostani - mondta. "Ezt nem engedjük, hogy bekövetkezzen" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Mint már ismertté vált, nem az átmeneti időszak időtartamáról vagy a vezetékes olaj eltérő megítéléséről zajlik a vita, vagyis valószínűleg a pénzügyi kérdések jelentik az akadályt az alku előtt, valamint az, hogy Orbán Viktor garanciát kér az energiaellátás biztosítására arra az esetre, ha az Ukrajnán is áthaladó Barátság kőolajvezetéken valamiért leállna a szállítás.

A következő csúcstalálkozót június 23-24-re tervezik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×