eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Egy szovjet emlékmű sem maradhat a fővárosban - Lettországban

A lett főváros önkormányzata utasította a helyi műemlékeket gondozó hivatalt, hogy bontassa le a 79 méter magas obeliszket.

A Vörös Hadsereg dicsőségét hirdető, a szovjet korszakból származó és heves viták tárgyát képező monumentális rigai emlékű lebontásáról határozott pénteki ülésén a városi tanács.

A lett főváros önkormányzata egyben utasította a helyi műemlékeket gondozó hivatalt, hogy szervezze meg a 79 méter magas obeliszk elbontását.

A bontás nem lesz olcsó, mert a gigantikus emlékművet vasbetonból emelték és az több óriási bronzszobrot is magába foglal - mondta a városi tanács vitájában Martins Stakis rigai polgármester.

Az obeliszket 1979 és 1985 között emelték, hogy így örökítsék meg a szovjet hadseregnek a náci Németország fölött aratott győzelmét. Évről évre lettországi oroszok ezrei gyűltek össze az emlékműnél május 9-én, hogy megemlékezzenek a második világháborúban aratott győzelemről. Ez a dátum ugyanakkor a lettek többsége számára a csaknem 50 évig tartó szovjet megszállás kezdetét jelenti.

Lettország lakosságának 30 százalékát oroszok teszik ki.

A függetlenné válás után, 1991-ben csaknem az összes szovjet emlékművet és emléktáblát eltüntették Lettországban, kivéve a szovjet hősi temetőkben lévőket. A monumentális rigai emlékművet egy 1994-es lett-orosz kormányközi szerződés védte eddig, a lett parlament azonban csütörtökön megszavazta a szerződés módosítását, így az nem biztosít többé jogi védelmet a vitatott emlékműnek.

A rigai orosz nagykövetség csütörtökön Twitter-üzenetben fejezte ki felháborodását az "áruló és igazolhatatlan" lépés miatt, amely - mint hangsúlyozták - nélkülöz minden erkölcsi vagy jogi alapot.

1997-ben önkéntesek egy csoportja dinamittal megpróbálta lerombolni a szovjet emlékművet, a robbanás azonban idő előtt bekövetkezett és megölt két önkéntest. Később több, a szükséges 10 ezres aláírásszámot tartalmazó petíció is kérte az elbontást, de a hatóságok mindeddig elutasították a kérelmet.

A szovjet hősi emlékmű lebontásáról közvetlenül azután újult ki a vita, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az különösen fellángolt a bucsai tömegsírok felfedezése után.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×