Infostart.hu
eur:
386.48
usd:
331.9
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Magdalena Andersson svéd kormányfő (j) és Boris Johnson brit miniszterelnök dokumentumot ír alá Harpsundban 2022. május 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Christine Olsson

Az új brit-svéd védelmi paktum a NATO-csatlakozás ellenére is fontos

Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt szerdán Magdalena Andersson svéd és Boris Johnson brit miniszterelnök. London hasonló megállapodást kötött Finnországgal is.

Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményeket szerdán Nagy-Britannia Svédországgal és Finnországgal. A megállapodások aláírásáról kiadott politikai nyilatkozatok kitérnek a két észak-európai ország NATO-csatlakozásának lehetőségére.

Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint először Magdalena Andersson svéd kormányfővel, majd Sauli Niinistö finn elnökkel írta alá a két egyezményt Svédországban és Finnországban tett egynapos szerdai villámlátogatásán.

A Svédországgal kötött megállapodás aláírása után Johnson kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.

A svéd miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén - arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthat - Boris Johnson úgy fogalmazott: ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, "mondani sem kell", hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel.

A brit-svéd biztonsági egyezmény szerdai aláírásáról kiadott közös politikai nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik "különböző módokon" segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás "történhet katonai eszközökkel is".

Magdalena Andersson a sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja.

Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről, ha kérné felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott: Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről.

Magdalena Andersson szerint az eddigi nyilatkozatokból az lenne valószínűsíthető, hogy Oroszország növelné katonai jelenlétét az északi térségben.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Boris Johnson svédországi és finnországi látogatásán biztosította vendéglátóit, hogy Nagy-Britannia tántoríthatatlanul támogatja a NATO "nyitott ajtók" politikáját, vagyis a szövetség nyitottságát új tagok felvételére.

Ugyanezt a minap Liz Truss brit külügyminiszter is hangsúlyozta, kifejezetten Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásának kérdésével kapcsolatban.

Truss egy londoni politikai fórumon felszólalva kijelentette: a NATO "nyitott ajtók" politikája "szent és sérthetetlen", és ha Finnország és Svédország az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozni kíván az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.

A brit miniszterelnök szerda este Sauli Niinistö finn elnökkel is biztonsági egyezményt írt alá.

A Downing Street tájékoztatása szerint ebben a megállapodásban is szerepel, hogy London elkötelezetten támogatja a NATO "nyitott ajtók" politikáját.

A brit-finn biztonsági egyezményhez fűzött politikai nyilatkozat szerint Nagy-Britanniának szilárd meggyőződése, hogy ha Finnország kéri felvételét a NATO-ba, az hozzájárulna az egész észak-atlanti térség biztonságához.

Szerepel ebben a politikai nyilatkozatban is az a kitétel, amely szerint ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik "különböző módokon" segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás "történhet katonai eszközökkel is".

A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Johnson Helsinkiből felhívta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt és tájékoztatta svédországi és finnországi tárgyalásairól.

Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×