eur:
392.13
usd:
360.55
bux:
72379.32
2024. július 16. kedd Valter
PARIS, FRANCE - APRIL 13: A woman walks past damaged official campaign posters of Marine Le Pen, leader of the far-right Rassemblement national (RN) party and French President Emmanuel Macron La RĂŠpublique en marche (LREM), candidates in the 2022 French presidential election, displayed on billboards next to a polling station on April 13, 2022 in Paris, France. French President Emmanuel Macron candidate for re-election, obtained 27.6% of the vote and Marine Le Pen obtained 23.4% of the vote in the first round of the presidential election. Emmanuel Macron and Marine Le Pen were both qualified on Sunday April 10th for Frances Presidential Election second round to be held on April 24. This is the third bid at president for Marine Le Pen, who placed third in the 2012 campaign and was defeated in the 2017 runoff by current President Emmanuel Macron. (Photo by Chesnot/Getty Images)
Nyitókép: Chesnot/Getty Images

Macron és Le Pen ugyanazok meghódításáért küzd a hajrában

A francia elnökválasztás második fordulója előtt a jelöltek, Emmanuel Macron és Marine Le Pen a baloldali szavazók meghódítására koncentrálnak, így terítékre kerültek a klímavédelmi ígéretek. Előbbi például azzal kampányol, hogy ha elnök marad, Franciaország felhagy a fosszilis energiaforrások használatával. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt, a Milton Friedman Egyetem adjunktusát, valamint Hortay Olivért, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdeztük.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, nagyjából 620 ezer euró elsikkasztásával vádolta meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a franciaországi elnökválasztás első fordulójában az öt évvel ezelőttinél is jobb eredményt elérő Marine Le Pent és több párttársát. Soós Eszter Petronella a hír kapcsán az InfoRádióban úgy fogalmazott: nem ez az első eset a sorban, a francia politikai elitnek jó néhány hasonló, többek között parlamenti asszisztenseket érintő ügye van. Éppen ezért úgy véli, nagyon korlátozott lesz a hatása a Nemzeti Tömörülés elnökének kázusa, hiszen nehéz olyan francia pártot találni, ami ne lenne valami hasonlóban érintett.

A Milton Friedman Egyetem adjunktusa szerint az igazi kérdés, hogy vajon van-e összefüggés aközött, hogy ez épp most, az elnökválasztás két fordulója között robbant ki. Meglátása szerint, mivel tartalmilag már nagyon magas az ingerküszöb – politikai értelemben – a hasonló ügyek tekintetében, vélhetően most lehet vele a legnagyobb hatást elérni, tekintve hogy a jelölteknek nagyon rövid idejük van a kampányolásra, és ez például Marine Le Pentől egy-másfél „hasznos napot elvett”, miután olyan témával kellet foglalkoznia, ami számára kedvezőtlen. Soós Eszer Petronella kimelete: nemcsak a magyarázkodás, ami a jelöltnek ártott, hanem hogy a rendelkezésére álló rövid időben nem arról beszélhetett, amiről akart volna.

Mindez a számokban is tükröződik, ugyanis a múlt héten még egész szorosnak ígérkező elnökválasztási verseny mára inkább egy,

ha nem is kényelmes, de stabil 55 százalék körüli (plusz/mínusz egy-két százalék) Marcon-előnyt mutat,

miközben három nap maradt a hasznos kampányból, szerda este pedig sor kerül a tévés elnökjelölti vitára – mutatott rá a Franciaország-szakértő, aki szerint innentől kezdve pedig már nagyon nehéz lesz fordítani, és legfeljebb a mozgósítás dönthet, „de ahhoz Emmanuel Macronnak is hibáznia kellene a vitában”.

Ismeretes, a francia elnök marseille-i kampánybeszédében azt ígérte, hogy Franciaország lesz az első nagy nemzet, ami felhagy az olaj, a szén és a gáz energiaforrásként való felhasználásával. Soós Eszter Petronella egyetértett azzal, hogy

Marcon ezzel a baloldali szavazókat akarja megnyerni, de ezzel nincs egyedül,

ugyanis az elnökválasztás első fordulójában a harmadik helyen végzett – radikális baloldali –Jean-Luc Mélenchon bázisa megosztott: egy részük otthon maradna, egy másik részük Macron mellett áll, de olyanok is akadnak köztük, akik átszavaznának Marine Le Penre. „Mindenki ezekhez a szavazókhoz beszél, és nekik fontos az ökológiai kérdés… ide érthetők egyébként a rendkívül elégedetlen egyetemista fiatalok is, akik az elmúlt napokban komoly tüntetésekkel és egyetemlezárásokkal vétették észre magukat” – jegyezte meg az adjunktus.

Ami a szerdai tévés vitát illeti, úgy fogalmazott: Marine Le Pen, ha úgy tetszik, „mélyről indulhat”, mert 2017-ben nagyon elveszítette a vitát. Tehát bizonyítania kell egyrészt, hogy legalább egy döntetlent ki tudja hozni, másrészt a kormányzati kompetenciáját, megmutatva, hogy akár elnök is lehet. Emmanuel Marcon utóbbi szempontból nyilván előnyben van, hiszen róla már mindenki tudja, hogy lehet elnök, és hogy milyen elnök lenne. Ami az utóbbi jelölt számára a hátrányt jelentheti, hogy már évek óta nem gyakorolta a vitát, vagyis Le Pennek nagyobb ebben a rutinja. Soós Eszter Petronella végül hozzátette: nem valószínű, hogy valaki a vita alapján lesz meggyőződéses támogatója egy jelöltnek, elsősorban inkább arra lehet jó, hogy már meglévő, de nem nagyon elkötelezett szavazókat elkedvetlenítsen a voksolástól.

Zöld ígéretek

Az InfoRádiónak nyilatkozó Hortay Olivér elsőként arra emlékeztetett, hogy Franciaország teljes energiamixét nézve a legnagyobb arányt a nukleáris energia képviseli, ami 2020-ban 36 százalékot tett ki. Ezt az olaj 30 százalékkal, a gáz 17 százalékkal, a megújulók 15 százalékkal és végül a szén 2 százalékkal követte. Ez az arány a villamos energia piacán ráadásul még jobb, hol az atom súlya 70 százalék, a megújulóké 23 százalék, míg a gázé mindössze 6, a széné pedig körülbelül 1 százalék. Vagyis általánosságban kimondható, hogy a klímavédelmi törekvéseket illetően egyáltalán nem állnak rosszul az energiatermelés területén.

A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője – egybecsengően Soós Eszter Petronella szavaival – úgy véli, hogy Emmanuel Macron és Marine Le Pen környezetvédelmi üzeneteivel azt a 7,7 millió embert igyekszik megszólítani, akik a baloldali jelölt kiesésével „hátramaradtak” és fontosak számukra a zöld ügyek. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

egyik elnökjelölt kommunikációjában sem jelenik meg igazán az olajigény csökkentése,

tehát a közlekedés területén történő zöldítés.

Emmanuel Marcon a kampányában azt mondta, hogy hat új atomreaktort építene, és további nyolcat felülvizsgálna, miközben megtízszerezné az ország napenergia-kapacitását, félszáz tengeri szélerőművet építene és évente 700 000 francia otthon energiatakarékos szigetelését hajtaná végre. Hortay Olivér egyetért azzal, hogy ez egy hatalmas költségigényű program lenne, azzal együtt, hogy az atomerőművek tekintetében – húsz új megépítésével – Marine Le Pen rá is licitált az ellenfelére. Igaz, egyik jelölt sem határozott meg egzakt határidőt az új reaktorok felépítésre, ilyen módon nehéz eldönteni, hogy ezek megvalósíthatóak, vagy sem – jegyezte meg.

Utóbbi jelöltet illetően arra is emlékeztetett, hogy a megújuló energiahordozók tekintetében mérsékeltebb álláspontot képvisel, tekintve, hogy a jelenlegi támogatási rendszer növeli a költségeket a francia energiaárakban. Le Pen „politikai testtartását” viszont elsősorban a csökkentésre építi, egyfajta megfizethető klímaátmenetre, ezért aztán eltörölné a megújuló támogatásokat. A Századvég szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy Marine Le Pen erős kritikusa az olyan európai uniós szabályoknak, illetve kezdeményezéseknek, amik mesterségesen megemelik az energiaárakat, de ellenzi a szén-dioxid-kvóta piacot, illetve az Európai Bizottság által javasolt új lakossági karbonadó-intézkedést.

Hortay Olivér Marcon felújítási programját egyáltalán nem gondolja irreális célkitűzésnek, a belengetett megújulókapacitások növelését viszont igencsak kérdésesnek tartja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Bod Péter Ákos: lehet súlycsoporton felül küzdeni, de jön a valóság

Bod Péter Ákos: lehet súlycsoporton felül küzdeni, de jön a valóság

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt a vendégünk, aki amellett érvelt nemrég megjelent írásában, hogy a jelenlegi helyzetünkben a gazdasági szempontból racionális lépés a kormány részéről a külpolitika konszolidáció lenne. Ennek jeleit ugyanakkor az EU-s elnökség első két hete alapján nem látjuk. Pedig ha más országok korábbi példáit vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk: meg lehet próbálni súlycsoporton felül beszállni politikai küzdelmekbe, de ezért később kritikus helyzetekben súlyos gazdasági árat lehet fizetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×