Infostart.hu
eur:
377.87
usd:
320.54
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Az 52 éves Halyna Falko újságírókkal beszél az orosz támadásban megsérült lakásában az ukrán főváros keleti elővárosában, Brovariban 2022. március 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Rodrigo Abd

Szervezet alakult a háborús bűnösök elszámoltatására

Egy hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió után, március 25-én az ENSZ égisze alatt megalakult egy országcsoport, amely az agressziót követő elszámoltatást kívánja előmozdítani. Lapinformációk szerint Magyarország egyedüli uniós országként nincs a tagok között.

A résztvevő országok informális fórumaként működő közösség célja, hogy a háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekmények és jogsértések tetteseit elszámoltassák és felelősségre vonják. A jelenleg 49 tagot számláló és további csatlakozókat váró csoportnak tagja minden EU- és NATO tagállam, kivéve Magyarországot és Törökországot – értesült a Népszava a kezdeményezést ismerő forrásoktól.

Csatlakozott a tömörüléshez az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc, valamint Szerbiát leszámítva az egész Nyugat-Balkán. Az Európai Unió önálló jogi személyként is részese az együttműködésnek. A lap hozzáteszi, hogy érdeklődtek a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy hazánk miért nem vesz részt a csoportban, illetve tervezi-e a csatlakozást, de eddig nem kaptak választ.

Az „elszámoltathatóság barátainak csoportját” Albánia, Dánia, Hollandia, Kolumbia, a Marshall-szigetek és Ukrajna közösen hozta létre. Az Egyesült Államok ENSZ nagykövete, Linda Thomas-Greenfield a megalakulás után mondott beszédében hangsúlyozta: „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minden eszközt bevessünk, beleértve a büntetőjogi eszközöket, hogy az orosz erőket felelősségre vonjuk.”

A csoport szeretné megkönnyíteni a bűncselekmények dokumentálását és az információcserét az országok és az érintett nemzetközi szervezetek, az intézmények és a civil társadalom között, és biztosítani az elszámoltathatóság érdekében tett lépések széles körű nemzetközi támogatását.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×