Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
2020. február 27-én készült kép Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről a moszkvai Dream Island élménypark avatóünnepségén. 2020. május 12-én Dmitrij Peszkovot kórházba szállították koronavírus-fertőzéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Samil Zumatov

Moszkva elmondta, mi volt szerinte a keddi orosz-ukrán tárgyalás pozitívuma

Az ukrán vezérkar a csapatmozgásokról szerzett információi alapján kijelentette: továbbra is célja Oroszországnak Kijev körbezárása.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tájékoztatta a médiát az Ukrajna képviselőivel kedden, Törökországban folytatott tárgyalásokról. A korábbi hírek szerint Oroszország bejelentette, hogy csökkenteni kívánja katonai tevékenységét Kijevben és Csernyihivben, Ukrajna pedig úgy nyilatkozott: fontolóra veszi, hogy "semleges" állammá váljon.

Peszkov szerdán arról beszélt, hogy nem volt áttörés a megbeszéléseken.

"A pozitívum az, hogy az ukrán fél legalább elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni, amit javasol. Eddig ezt nem sikerült elérnünk" - értékelt a Kreml szóvivője.

"A többi témát illetően nem mondhatni, hogy bármilyen áttörés történt, vagy valamilyen ígéretes előrelépésre lehetne számítani" - mondta az Interfax hírügynökség által közölt beszámoló szerint, amiről a BBC tudósított.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy ne katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését.

Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy "a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat".

Szintén a brit hírportál idézte a szóvivőnek azon mondatát, amely szerint az Oroszország által 2014-ben annektált Krím "Oroszország része", és az orosz alkotmány kizárja, hogy bármely orosz régió sorsáról tárgyalást folytassanak bárkivel.

Az orosz főtárgyaló szerdán arról beszélt, hogy folytatódnak a tárgyalások Ukrajnával, ugyanakkor Oroszország álláspontja a Krímmel és a Donbász-régióval kapcsolatban nem változott. (Oroszország 2014-ben annektálta Ukrajnától a Krím-félszigetet, míg Donyeck és Luhanszk keleti régióinak egy részét – együttes nevükön a Donbászt – az oroszok által támogatott szakadárok tartják ellenőrzésük alatt.)

Vlagyimir Megyinszkij a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák: a NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást, a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok - köztük Oroszország - beleegyezésével tarthat.

Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai "államcsíny" után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt.

Ukrajna: még mindig terv Kijev körbezárása

Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről. A vezérkar közölte: bizonyos jelek arra utalnak, hogy az oroszok egységeket csoportosítanak át annak érdekében, hogy a fő erőket keleti irányba összpontosíthassák.

"Az úgynevezett csapatkivonás valószínűleg az egyes egységek rotációja, és célja az ukrán fegyveres erők katonai vezetésének félrevezetése, valamint olyan illúzió keltése, miszerint a megszállók nem akarják körbezárni Kijevet" - állította a vezérkar.

  • A vezérkar szerdán, déltájban közzétett helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a csernobili atomerőműnél folytatódik az orosz csapatok létszámának növelése. Vegyes haditechnikai eszközökből álló hadoszlop mozgását rögzítették a Kijevtől északnyugatra fekvő Ivankiv település felől a csernobili atomerőmű irányába.
  • Ugyancsak az ukrán vezérkar jelentette, hogy az Ukrajnában harcoló orosz csapatokhoz mintegy kétezer katona érkezett erősítésként Georgia orosz ellenőrzés alatt lévő területeiről, azaz Abháziából és Dél-Oszétiából.
Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×