Infostart.hu
eur:
355.38
usd:
312.97
bux:
139406.71
2026. június 24. szerda Iván
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (b) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

Négy óráig tartott az isztambuli béketárgyalás

Egyelőre nem tudni, hogy szerdán folytatják-e a megbeszéléseket.

A törökországi ukrán nagykövetségnek közlése szerint befejeződött az orosz–ukrán béketárgyalás keddi köre. Az Isztambulban tartott egyezkedés rövid szünetekkel együtt mintegy négy óra hosszat tartott – írja a The Guardian alapján a hvg.hu.

Ukrajna kéri Oroszországot hogy ne akadályozza uniós csatlakozását – az orosz tárgyalódelegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij említette az állami tévében, hogy ez is szóba került az isztambuli tárgyaláson a 444.hu szerint.

A török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu szerint a tárgyalások a legjelentősebb eddigi előrelépést jelentették a két fél közötti megbeszélések kezdete óta. Törökország üdvözölte, hogy a két ország kompromisszumra és közös megegyezésre jutott bizonyos kérdésekben. Hozzátette:

a jövőben várhatóan "nehezebb kérdésekről" is szó lesz

az ukrán és az orosz külügyminiszter között.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz féllel tárgyaló ukrán küldöttség tagja kedden az Isztambulban zajló újabb egyeztetések szünetében tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a mostani forduló napirendjén főként az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciák, a tűzszünet életbe léptetése és humanitárius kérdések szerepelnek.

"Jelenleg több fontos kérdésben is intenzív egyeztetések folynak.

A legfontosabb az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciákról szóló megállapodás.

Csak ezzel a szerződéssel fejezhetjük be a háborút úgy, ahogy Ukrajnának szüksége van rá. Ugyanilyen fontos pont a tűzszünet, amelyet annak érdekében kell életbe léptetnünk, hogy meg tudjuk oldani a felgyülemlett humanitárius problémákat" – fogalmazott a tisztségviselő.

Podoljak hozzátette, hogy "ma van egy másik probléma is, amely egyre nagyobb és nagyobb: ez a háború, a gyűlölet eszkalációja, a hadviselés szokásainak és szabályainak megsértése". Szavai szerint időről időre ennek vagy annak a nemzetnek a megsemmisítésére szólítanak fel az "éterben", megsértik a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó genfi egyezményt. Podoljak konkrétumokat nem mondott, de megjegyezte: "az ukrán fegyveres erők gondoskodnak arról, hogy az orosz hadifoglyok jogai ne sérüljenek, és ugyanezt várják el az orosz féltől is".

Az ukrán delegáció javasolja Oroszországnak, hogy a megállapodás külön pontjában rögzítsék, hogy a Krím és Szevasztopol státusának kérdése 15 éven belül, kétoldalú tárgyalásokon kell megoldani - mondta el a tanácsadó.

Roman Abramovics orosz oligarcha Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott megbeszélést az ukrán és az orosz küldöttségek tárgyalásának megkezdése előtt, David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője, az ukrán delegáció tagja pedig négyszemközt konzultált Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóval, az orosz küldöttség vezetőjével. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a mostani forduló előtt kijelentette: Kijev meg fogja megvitatni az orosz féllel a tárgyalások eredményeként elfogadott kompromisszumokról majdan tartandó ukrajnai népszavazás kérdését. Leszögezte: Ukrajna belügyének tekinti, hogy miről rendez referendumot.

A Reuters szerint egyelőre nem világos, szerdán is folytatódik-e a tárgyalássorozat.

Isztambulban jelentette be az orosz védelmi minisztérium helyettes vezetője, hogy csökkentik a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Erről itt írtunk bővebben.

Biztonsági garanciákról és a humanitárius problémák megoldását célzó tűzszünet megszervezéséről tárgyaltak Ukrajna és Oroszország keddi törökországi tárgyalásain – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja még a tárgyalások előtt.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, az oroszok kifogás szerint az ukránok nem megfelelően bánnak az orosz hadifoglyokkal (mint ismert, egy korábbi videó tanúsága szerint ukránok térden lőttek orosz hadifoglyokat, és keddi orosz nyilatkozat szerint megkínzott embereket találtak a "nacionalistáktól" elfoglalt mariupoli épületekben).

Azt is megírtuk, hogy Roman Abramovics orosz oligarcháról, a Chelsea tulajdonlásáról felkerült egy fotó a Twitterre, amin a tárgyalás házigazdája, Recep Tayyip Erdogan török elnök társaságában látható. Egy pár másodperces videó szerepel a Ria Novosztyi orosz hírügynökség Telegram-oldalán is, amelyen az látható, hogy az orosz oligarcha tolmácsfülhallgatóval ül a tárgyaláson.

Az orosz főtárgyaló Vlagyimir Megyinszkij ígérete szerint közleményt adnak ki, amint vége az egyeztetéseknek.

Címlapról ajánljuk
Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

A következő napok kánikulai időjárása komoly bevételkiesést jelent a gazdáknak. Az extrém meleg a haszonállatokat is megviseli, rosszabbul tejelnek és alig híznak ilyenkor. Az aszály is súlyosbodik, holott szénából már most sincs elég – mondta el az InfoRádióban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Most van időnk lépni: mi lesz pár év múlva a leselejtezett napelemekkel és akkumulátorokkal?

Most van időnk lépni: mi lesz pár év múlva a leselejtezett napelemekkel és akkumulátorokkal?

A fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság ma már nem pusztán környezetvédelmi hívószó, hanem mérhető gazdasági tényező. A hulladékból előállított energia, az anyagok visszaforgatása és a technológiák kiépítése a GDP-ben, az energiamixben és az ellátásbiztonságban is megjelenik. Simon Anita, az Alteo Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével, a KSZGYSZ Akkumulátor és Energiatárolás Munkacsoportjának tagjával beszélgettünk egy interjú keretében, ahol többek között elhangzott, hogy az akkumulátort tartalmazó elektronikai eszközök gyors terjedése és az akkumulátoripari gyártási kapacitások bővülésével Magyarországon is jelentősen nőni fog azoknak az értékes hulladékáramoknak a mennyisége, amelyekből kritikus nyersanyagok nyerhetők vissza. Simon Anita azt is kiemelte, hogy ha nem épül ki időben megfelelő háttér a hamarosan nagy mennyiségben megjelenő akkumulátorok, elektronikai hulladékok, napelemek feldolgozására, akkor azok hulladékként vagy lerakóban fogják végezni, növelve a környezeti terhelést, vagy külföldre kerülhetnek bennük az értékes nyersanyagokkal együtt. A megoldás kulcsa az uniós keretekhez illeszkedő, zárt és szabályozott működés, az ipari léptékű technológia, a magas szintű biztonsági sztenderdek és az adatalapú transzparencia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×