eur:
407.44
usd:
385.15
bux:
78007.08
2024. november 19. kedd Erzsébet
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (b) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

Négy óráig tartott az isztambuli béketárgyalás

Egyelőre nem tudni, hogy szerdán folytatják-e a megbeszéléseket.

A törökországi ukrán nagykövetségnek közlése szerint befejeződött az orosz–ukrán béketárgyalás keddi köre. Az Isztambulban tartott egyezkedés rövid szünetekkel együtt mintegy négy óra hosszat tartott – írja a The Guardian alapján a hvg.hu.

Ukrajna kéri Oroszországot hogy ne akadályozza uniós csatlakozását – az orosz tárgyalódelegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij említette az állami tévében, hogy ez is szóba került az isztambuli tárgyaláson a 444.hu szerint.

A török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu szerint a tárgyalások a legjelentősebb eddigi előrelépést jelentették a két fél közötti megbeszélések kezdete óta. Törökország üdvözölte, hogy a két ország kompromisszumra és közös megegyezésre jutott bizonyos kérdésekben. Hozzátette:

a jövőben várhatóan "nehezebb kérdésekről" is szó lesz

az ukrán és az orosz külügyminiszter között.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz féllel tárgyaló ukrán küldöttség tagja kedden az Isztambulban zajló újabb egyeztetések szünetében tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a mostani forduló napirendjén főként az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciák, a tűzszünet életbe léptetése és humanitárius kérdések szerepelnek.

"Jelenleg több fontos kérdésben is intenzív egyeztetések folynak.

A legfontosabb az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciákról szóló megállapodás.

Csak ezzel a szerződéssel fejezhetjük be a háborút úgy, ahogy Ukrajnának szüksége van rá. Ugyanilyen fontos pont a tűzszünet, amelyet annak érdekében kell életbe léptetnünk, hogy meg tudjuk oldani a felgyülemlett humanitárius problémákat" – fogalmazott a tisztségviselő.

Podoljak hozzátette, hogy "ma van egy másik probléma is, amely egyre nagyobb és nagyobb: ez a háború, a gyűlölet eszkalációja, a hadviselés szokásainak és szabályainak megsértése". Szavai szerint időről időre ennek vagy annak a nemzetnek a megsemmisítésére szólítanak fel az "éterben", megsértik a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó genfi egyezményt. Podoljak konkrétumokat nem mondott, de megjegyezte: "az ukrán fegyveres erők gondoskodnak arról, hogy az orosz hadifoglyok jogai ne sérüljenek, és ugyanezt várják el az orosz féltől is".

Az ukrán delegáció javasolja Oroszországnak, hogy a megállapodás külön pontjában rögzítsék, hogy a Krím és Szevasztopol státusának kérdése 15 éven belül, kétoldalú tárgyalásokon kell megoldani - mondta el a tanácsadó.

Roman Abramovics orosz oligarcha Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott megbeszélést az ukrán és az orosz küldöttségek tárgyalásának megkezdése előtt, David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője, az ukrán delegáció tagja pedig négyszemközt konzultált Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóval, az orosz küldöttség vezetőjével. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a mostani forduló előtt kijelentette: Kijev meg fogja megvitatni az orosz féllel a tárgyalások eredményeként elfogadott kompromisszumokról majdan tartandó ukrajnai népszavazás kérdését. Leszögezte: Ukrajna belügyének tekinti, hogy miről rendez referendumot.

A Reuters szerint egyelőre nem világos, szerdán is folytatódik-e a tárgyalássorozat.

Isztambulban jelentette be az orosz védelmi minisztérium helyettes vezetője, hogy csökkentik a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Erről itt írtunk bővebben.

Biztonsági garanciákról és a humanitárius problémák megoldását célzó tűzszünet megszervezéséről tárgyaltak Ukrajna és Oroszország keddi törökországi tárgyalásain – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja még a tárgyalások előtt.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, az oroszok kifogás szerint az ukránok nem megfelelően bánnak az orosz hadifoglyokkal (mint ismert, egy korábbi videó tanúsága szerint ukránok térden lőttek orosz hadifoglyokat, és keddi orosz nyilatkozat szerint megkínzott embereket találtak a "nacionalistáktól" elfoglalt mariupoli épületekben).

Azt is megírtuk, hogy Roman Abramovics orosz oligarcháról, a Chelsea tulajdonlásáról felkerült egy fotó a Twitterre, amin a tárgyalás házigazdája, Recep Tayyip Erdogan török elnök társaságában látható. Egy pár másodperces videó szerepel a Ria Novosztyi orosz hírügynökség Telegram-oldalán is, amelyen az látható, hogy az orosz oligarcha tolmácsfülhallgatóval ül a tárgyaláson.

Az orosz főtárgyaló Vlagyimir Megyinszkij ígérete szerint közleményt adnak ki, amint vége az egyeztetéseknek.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Sajtóhírek szerint az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszoroszági területekre is csapást mérjenek ATACMS-rakétákkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta az InfoRádióban, hogy Ukrajna nem kapott annyi rakétát, amennyivel érdemben befolyásolhatná a háború menetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×